Az európaiak huszonhét százaléka továbbra sem oltatná be magát, a közösségi médiát aktívan használók körében pedig még magasabb ez az arányszám
– derült ki az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (
Az Eurofound átfogó felmérésében rámutatott arra is, hogy
azok a közösségi hálózatokban aktív európaiak, akik innen is tájékozódnak, sokkal szkeptikusabbak az oltóanyagokat illetően – mintegy negyven százalékuk utasítja el a vakcinát.
A hagyományos sajtótermékek fogyasztói körében ugyanez az arány mindössze tizennyolc százalék volt. A férfiak körében jóval több az oltásellenes: huszonkilenc százalékuk zárja ki az oltást, míg a nők körében „csak” huszonöt százalék volt kritikus. Az Eurofound szerint a 18–34 éves korosztály a legkevésbé szkeptikus (huszonhat százalékuk utasítja el az oltást), a 35–49 éves európaiaknak pedig már huszonkilenc százaléka vélekedik ugyanígy. Meghatározó szempont az is, hogy foglalkoztatottakról van-e szó. Mint arra az ügynökség elemzése rámutat, a munkanélküliek (harminckilenc százalék) és háztartásbeliek (harminchárom százalék) jóval kisebb hajlandóságot mutatnak a vakcina felvételére, mint a foglalkoztatott társaik (huszonhat százalék). Az európai diákok kimagasló százaléka viszont egyértelműen beoltatja magát: közülük mindössze tizenhárom százalék utasítja el az oltóanyagot.

Tagállami különbségek
Ahogy arról lapunk is írt, a kontinensen eltérő ütemben zajlanak a tagállami oltási kampányok. Az Eurofound szerint ennek oka nemcsak a vakcinakészletben, hanem a polgárok oltási hajlandóságban is rejlik. Szerintük az uniós átlagnál (huszonhét százalék) többen utasítják el a vakcinát Észtországban, Franciaországban, Csehországban, Ausztriában, Horvátországban és Bulgáriában is. A bolgároknál – ahol eddig a lakosság mindössze tíz százaléka lett beoltva – a megkérdezettek több mint hatvan százaléka feltehetőleg, vagy biztosan nem akar oltóanyagot.
Hazánkat az Eurofound az uniós középmezőnybe mérte, ahol többségben vannak az oltást felvenni kívánók.