Németország visszaszolgáltatja Nyugat-Afrikának a benini bronzok néven ismert műtárgyakat, amelyeket a mai Benin és Nigéria területén lévő Dahomey királyságból tulajdonítottak el brit gyarmatosítók a tizenkilencedik században – közölték a német hatóságok pénteken. A több száz elrabolt műkincset világszerte értékesítették, így jutott el egy részük német múzeumokba is.
– Ez egy fordulópont a gyarmati múltunk rendezésében
– üdvözölte Heiko Maas német külügyminiszter a Nigériával kötött megállapodást a műkincsek visszaszolgáltatásáról.
Monika Grütters német kulturális miniszter hangsúlyozta, hogy a benini bronzokkal kapcsolatos lépés kulcsfontosságú próbatétele lehet annak, hogyan fog az ország a továbbiakban szembenézni a gyarmati múltjával.
– Történelmi és erkölcsi felelősségünkkel nézünk szembe
– jelentette ki. Hozzátette: Németország szeretne megbékélni azok leszármazottjaival, akiktől ellopták a kincseket a gyarmati időkben. A műtárgyak visszaszállítását legkorábban 2022-ben kezdik el.
A brit gyarmatosítók expedíciójuk során mintegy négyezer bronz és elefántcsont műtárgyat, köztük domborműveket és szobrokat vittek magukkal, amelyeket a nigériai és a benini kormány az 1960-as évek óta követel vissza.
Míg több száz műemlék a londoni British Museumban kötött ki, körülbelül ötszázharminc tárgy a világ egyik legnagyobb történelmi gyűjteményét magáénak tudó Berlini Néprajzi Múzeumba került.
A British Museum egyelőre nem tervezi, hogy visszaadná a kollekcióját.
– Az 1897-es brit katonai expedíció pusztítása és fosztogatása nem vitatott – írja közleményében a brit múzeum, hozzátéve, hogy a benini tárgyak megszerzésének körülményeiről a kiállításuk keretében és a honlapjukon is tájékoztatják a látogatókat.
– Úgy gondoljuk, hogy a British Museum ereje a gyűjtemény terjedelmében és mélységében rejlik, lehetővé téve látogatók millióinak, hogy betekintést nyerjenek a világ különböző kultúráiba, és abba, hogy ezek hogyan kapcsolódtak egymáshoz az idők során.
Jürgen Zimmerer, a Hamburgi Egyetem történelem szakos professzora szerint azonban Németország döntése valószínűleg széles körű vitát vált majd ki az egykori gyarmatosító országok körében a műtárgyak kezeléséről.
– Nőni fog a nyomás a többi országon is, és a brit álláspont egyszerűen nem lesz fenntartható
– magyarázta a történész, akinek kutatási területéhez tartozik a benini bronzok történelme is. Zimmerer elmondta azt is, hogy bár elégedett Berlin döntésével, nem tartja túl határozottnak a lépést.
– Nem határozták meg a bronzok szállításának pontos idejét, és kötelezettségvállalást sem tanúsítottak arról, hogy mindegyik ellopott kincset visszaadják.
