„A járvány okozta gazdasági-társadalmi válság elhárításában szükség van az ázsiai partnereinkre, így Kínára is,
ennek megfelelően, álláspontunk szerint fontos lenne a megállapodás végrehajtásának mihamarabbi megkezdése. Bízunk benne, hogy még lehet esély az előrelépésre a megállapodás ügyében” – reagált lapunk megkeresésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium annak kapcsán, hogy veszélybe került az Európai Unió és Kína között tavaly decemberben tető alá hozott kétoldalú átfogó beruházási megállapodás.
Az Európai Bizottság kereskedelempolitikáért felelős alelnöke, Valdis Dombrovskis szerint ugyanis egyelőre nincs terítéken a befektetési egyezmény ratifikálása, az erre tett politikai törekvést a biztosi testület szünetelteti – erről maga az uniós biztos beszélt az AFP hírügynökségnek adott friss nyilatkozatában.
Dombrovskis a döntést azzal magyarázta, hogy a szankciók közepette sem a tagállamok, sem az Európai Parlament részéről nem lenne meg az akarat az egyezmény ratifikációjához.
Az unió márciusban szankciókat rendelt el kínai tisztségviselők ellen a muszlim ujgur kisebbséget ért jogsértések miatt, mire Peking rögtön ellenintézkedéseket jelentett be. Több európai parlamenti képviselőt – köztük a Momentum politikusát, Cseh Katalint – is kitiltottak Kínából. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter akkor ismételten károsnak nevezte az EU szankciós politikáját, mondván: a Kínával fenntartott kapcsolatokat az észszerűség talajára kellene helyezni.
Az ország hazánkba akkreditált nagykövete, Csi Ta-jü (Qi Dayu) egy lapunknak adott friss interjújában egyébként érthetetlennek nevezte az ujgurok elnyomásáról szóló nyugati állításokat, és az EU-s intézkedéscsomaggal kapcsolatosan kijelentette: az
durva beavatkozás Kína belügyeibe, a tények ignorálása, kiforgatása.

Ez már a Merkel utáni korszak lenne?
A tavalyi karácsonyi időszakban az Európai Unió nemcsak a brexitalkut hozta tető alá a britekkel az utolsó utáni pillanatban, de év végén Kínával is megegyezett a szóban forgó befektetési egyezményről. Ennek célja, hogy az európai vállalatok elől számos akadály eltűnjön a jelentős méretű kínai piacon, miközben a kínai cégeknek is tágulna az európai piac. Az egyezmény szerint Peking korábbi gyakorlata is megszűnne, miszerint a piaci hozzáférésért cserébe a nyugati cégeknek „át kellene adniuk” technológiájukat kínai vegyesvállalati partnereiknek. Szakértők a német tőkét, a német autóipar érdekeit sejtik a döntés mögött – az egyezmény aláírását a hamarosan leköszönő Angela Merkel kancellár érte el a német EU-elnökség utolsó napjaiban. A brüsszeli ügyekben jártas Politico.eu szerdán azt írta:
azáltal, hogy az Európai Bizottság is az egyezmény ratifikálásának a lassítása mellett van, lényegében a Merkel utáni korszak kezdődött meg az EU-ban.