A koronavírus-járvány jelentős zavarokat okozott az Európai Unió menekültügyi rendszerében, feltárta annak erősségeit és gyengeségeit, nehezítette a védelemre jogosulatlanok visszaküldését, a tagállamok pedig a korábbinál kevesebb embernek biztosítottak nemzetközi védelmet – közölte az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) a 2020-as év tapasztalatait összesítő jelentésében kedden.
Az Európai Unió máltai központú hivatala szerint a közös európai menekültügyi rendszer egyes működési területei szinte leálltak tavaly, a legtöbb tagország nem teljesítette a menekültek áthelyezésére vonatkozó nemzeti vállalásait, a rászorulók elosztását a következő évre halasztotta.
Az EU áttelepítési programjának végrehajtása, amely biztonságos és szabályozott utat biztosít Európába a védelemre jogosultak számára, jelentősen lelassult, a 2019-es adatokhoz képest 58 százalékkal kevesebb nemzetközi védelemre jogosult juthatott Európába. Ezt az is indokolja, hogy a koronavírus-járvány miatt a tagországok az európai elbírálás helyett gyakran unión kívüli helyszíneken végezték a menekültkérelmek elbírálását célzó eljárásokat – írták.
Fotó: MTI/EPA-EFE/Quique Curbelo
A menedékjog iránti kérelmekkel kapcsolatos döntések 58 százaléka negatív volt tavaly. Emellett az elutasított kérelmezőket a tagországok egyre nagyobb számban nem küldték vissza származási országukba a járvány visszaszorítását szolgáló rendkívüli intézkedések, a repülőjáratok hiánya, illetve a lezárt határok miatt. A közös uniós migrációs szabályoknak való megfelelés esetleges elmaradását a tagországok a korlátozó intézkedésekkel magyarázták. Amelyik országok tehették, átalakították a menedékkérők számára biztosított szállásokat a biztonságos távolságtartás lehetővé tétele érdekében, néhány országnak azonban erre alig volt lehetősége a befogadóközpontok zsúfoltsága miatt – jelezték meg.
A jelentéstevők közölték, 2017 óta először több – mintegy 534 500 – elsőfokú döntés született tavaly a menedékjog iránt beadott kérelmekről, mint amennyi új kérelem beérkezett. Ez azt eredményezte, hogy a döntésre váró kérelmek aránya 18 százalékkal csökkent 2019-hez képest. Ezzel 2020 végén 773 600 kérelem maradt függőben, szemben a 2019 végi 942 100-zal.
Az EASO emlékeztetett, 2013 óta tavaly adták be a legkevesebb menedékjog iránti kérelmet az Európai Unió területén, ennek oka a korlátozott mobilitásban keresendő, nem pedig a nemzetközi védelemre szoruló emberek számának csökkenésében. Megjegyezték: a kérelmek teljes számának elmaradása ellenére néhány uniós tagország a migrációs nyomás növekedéséről számolt be tavaly. Ezek közé a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek, a Földközi-tenger középső medencéjében kialakult migrációs útvonalon fekvő Olaszország és Málta, illetve a Nyugat-Balkán országai tartoztak.
Noha a benyújtott menedékjog iránti kérelmek kétharmadát három országban, Németországban (122 ezer), Franciaországban (93 ezer) és Spanyolországban (89 ezer) nyújtották be, a migrációs nyomás az unió külső határain fekvő országokban, különösön Cipruson, Görögországban és Máltán fokozódott, nehézséget okozva a menekültek befogadásában és elhelyezésében
– közölték.
