A járvány feltárta az EU menekültügyi rendszerének gyengeségeit

Az unió jelentése szerint fokozódott a külső határokon fekvő országok migrációs nyomása 2020-ban.

Arguineguin, 2020. november 17. Európába igyekvõ illegális bevándorlókat szállító hajók érkeznek a Kanári-szigetekhez tartozó Gran Canaria szigetén fekvõ Arguineguin kikötõjébe 2020. november 17-én. Ezen a napon összesen 206, elõzõ nap pedig 346 migráns érkezett az afrikai kontinensrõl a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetekre. MTI/EPA-EFE/Quique Curbelo Fotó: Quique Curbelo

A koronavírus-járvány jelentős zavarokat okozott az Európai Unió menekültügyi rendszerében, feltárta annak erősségeit és gyengeségeit, nehezítette a védelemre jogosulatlanok visszaküldését, a tagállamok pedig a korábbinál kevesebb embernek biztosítottak nemzetközi védelmet – közölte az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) a 2020-as év tapasztalatait összesítő jelentésében kedden.

Az Európai Unió máltai központú hivatala szerint a közös európai menekültügyi rendszer egyes működési területei szinte leálltak tavaly, a legtöbb tagország nem teljesítette a menekültek áthelyezésére vonatkozó nemzeti vállalásait, a rászorulók elosztását a következő évre halasztotta.

Az EU áttelepítési programjának végrehajtása, amely biztonságos és szabályozott utat biztosít Európába a védelemre jogosultak számára, jelentősen lelassult, a 2019-es adatokhoz képest 58 százalékkal kevesebb nemzetközi védelemre jogosult juthatott Európába. Ezt az is indokolja, hogy a koronavírus-járvány miatt a tagországok az európai elbírálás helyett gyakran unión kívüli helyszíneken végezték a menekültkérelmek elbírálását célzó eljárásokat – írták.

Európába igyekvő illegális bevándorlókat szállító hajók érkeznek a Kanári-szigetekhez tartozó Gran Canaria szigetén fekvő Arguineguin kikötőjébe 2020. november 17-én
Fotó: MTI/EPA-EFE/Quique Curbelo

A menedékjog iránti kérelmekkel kapcsolatos döntések 58 százaléka negatív volt tavaly. Emellett az elutasított kérelmezőket a tagországok egyre nagyobb számban nem küldték vissza származási országukba a járvány visszaszorítását szolgáló rendkívüli intézkedések, a repülőjáratok hiánya, illetve a lezárt határok miatt. A közös uniós migrációs szabályoknak való megfelelés esetleges elmaradását a tagországok a korlátozó intézkedésekkel magyarázták. Amelyik országok tehették, átalakították a menedékkérők számára biztosított szállásokat a biztonságos távolságtartás lehetővé tétele érdekében, néhány országnak azonban erre alig volt lehetősége a befogadóközpontok zsúfoltsága miatt – jelezték meg.

A jelentéstevők közölték, 2017 óta először több – mintegy 534 500 – elsőfokú döntés született tavaly a menedékjog iránt beadott kérelmekről, mint amennyi új kérelem beérkezett. Ez azt eredményezte, hogy a döntésre váró kérelmek aránya 18 százalékkal csökkent 2019-hez képest. Ezzel 2020 végén 773 600 kérelem maradt függőben, szemben a 2019 végi 942 100-zal.

Az EASO emlékeztetett, 2013 óta tavaly adták be a legkevesebb menedékjog iránti kérelmet az Európai Unió területén, ennek oka a korlátozott mobilitásban keresendő, nem pedig a nemzetközi védelemre szoruló emberek számának csökkenésében. Megjegyezték: a kérelmek teljes számának elmaradása ellenére néhány uniós tagország a migrációs nyomás növekedéséről számolt be tavaly. Ezek közé a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek, a Földközi-tenger középső medencéjében kialakult migrációs útvonalon fekvő Olaszország és Málta, illetve a Nyugat-Balkán országai tartoztak.

Noha a benyújtott menedékjog iránti kérelmek kétharmadát három országban, Németországban (122 ezer), Franciaországban (93 ezer) és Spanyolországban (89 ezer) nyújtották be, a migrációs nyomás az unió külső határain fekvő országokban, különösön Cipruson, Görögországban és Máltán fokozódott, nehézséget okozva a menekültek befogadásában és elhelyezésében

– közölték.

Életkép Görögországban
Fotó: MTI/AP/Pétrosz Jannakurisz

A tagországok az összes kérelem mintegy 42 százaléka esetében hoztak pozitív döntést és biztosítottak védelmet a kérelmezőknek. A kedvező döntéseken belül a menedékkérők ötven százaléka kapott menekültstátuszt, 27 százalékuk humanitárius védelmet és 23 százalékuk kiegészítő támogatást – tette hozzá jelentésében az uniós hivatal.

Az Európai Unió Tanácsa arról tájékoztatott kedden, hogy az Európai Parlamenttel kötött megállapodás értelmében az eddig hivatalként működő EASO hamarosan ügynökséggé alakul. Azt közölték, hogy az új uniós ügynökség a menekültügyi eljárások minőségét javítja majd, biztosítja az eljárások egységességét, emellett segíti, hogy gyorsabbá váljon a kérelmek tagállami elbírálása. Bővülő szakértői állománya hatékonyabb támogatást nyújt a megnövekedett számú kérelmek elbírálásával küzdő nemzeti menekültügyi hatóságoknak, fenntarthatóbbá téve ezzel az EU teljes migrációs rendszerét – közölték.

A megállapodást a hivatalos eljárás részeként az Európai Unió Tanácsának és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.