Révbe érhet Macron szeparatizmus elleni harca

Franciaországban a parlament elfogadta a radikális iszlám elleni törvénytervezetet.

Párizs, 2021. február 16. Emmanuel Macron francia elnök az afrikai Száhel-övezethez tartozó öt ország csoportjának, a G5-nek a vezetőivel tanácskozik videokonferencia keretében a párizsi Elysée-palotában 2021. február 16-án. Az internetes csúcsértekezleten az iszlám szélsőségesek elleni küzdelemről tárgyalnak. A G5-höz tartozó Mali, Burkina Faso, Csád, Niger és Mauritánia vezetői a csádi N'Djamenában gyűltek össze. MTI/EPA/AP pool/Francois Mori Fotó: Francois Mori

A francia parlament tegnap elfogadta a radikális iszlám elleni törvénytervezetet – utóbbi Európa-szerte nagy vihart kavart, s a francia jobb- és baloldalon egyaránt akadtak kritikusai. A „köztársaság értékeit” bebetonozni kívánó javaslatot közel hét hónapig vitatták meg a törvényhozók, akik végül az 577 fős alsóházban 49 igen, 19 nem és 5 tartózkodó szavazattal adtak zöld jelzést a szabályozásnak. Az ellenzéki pártok közül a szocialisták és a jobboldali Republikánusok a törvény ellen szavaztak. A Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés tartózkodott a szavazáskor. A jogszabály

fő támogatója Emmanuel Macron elnök pártja, a Köztársaság Lendületben.

A törvény célja megakadályozni a szeparatizmust, vagyis azt, hogy vallási vagy etnikai hovatartozás alapján egyes csoportok elkülönülhessenek a társadalmon belül. Mindazonáltal az elfogadott szövegben végül nem szerepel az iszlamista szeparatizmus kifejezés.

A szabályozás értelmében Franciaországban ezentúl minden állami támogatást élvező egyesületnek el kell magát köteleznie „a köztársaság értékei és elvei mellett”. A tízezer euró feletti külföldi adományokat pedig be kell jelenteni az adóhivatalnak. A cél, hogy a hatóságok jobban rálássanak a külföldi finanszírozású mecsetek működésére: az Európa legnagyobb muszlim közösségét, mintegy 5,7 millió iszlámkövetőt számláló Franciaországban közel 2700 mecset működik, amelyek mindössze negyvenegy százalékának nincsenek külföldi – például törökországi – kötődései.

Egy másik kulcsfontosságú rendelkezés, hogy ezentúl szigorú büntetést kapnak azok, akik a közösségi oldalakon személyes adatok közzétételével veszélyeztetik mások életét. Ez konkrétan a tragikus körülmények között meggyilkolt Samuel Paty esetére reflektál: a történelemtanár a Mohamed-karikatúrákat mutatott be osztályának, aminek következtében egy dzsihadista a nyílt utcán lefejezte. A Paty-gyilkosság megrázta Franciaországot, s – a tavaly bekövetkezett, összesen három francia terrorcselekménnyel együtt – lépéskényszerbe helyezte a döntéshozókat.

Samuel Patyra emlékeznek egykori iskolájánál Fotó: Anne-Christine POUJOULAT / AF

A francia állam a közeljövőben továbbá megszigorítja a vallási alapítványi iskolák ellenőrzését, valamint a poligámia és a kényszerházasság elleni intézkedéseket is. Három éves kortól minden gyereknek kötelezővé teszi az óvodába járást.

Mivel közel kilenc hónap múlva elnökválasztást tartanak Franciaországban, a törvény és annak következményei a voksolás kimenetelére is hatással lehetnek. Macron iszlám szeparatizmussal szembeni fellépése ugyanis a kampányt meghatározó témák egyike: az elnök így akarhat szavazatokat elszedni a bevándorlásellenes Nemzeti Tömörüléstől. Emlékezetes az is, hogy – nyugati országvezetőktől példátlanul – tavaly novemberben a Financial Times – egyébként muszlim – szerzőjét is melegebb éghajlatra küldte az államfő, amiért a riporter keményen bírálta a szeparatizmus elleni törvénytervezetének tartalmát. A jelenlegi népszerűségi mutatók mindenesetre egészen kedvezők Macronnak, akit

a franciák 38 százaléka támogat,

derült ki a francia IFOP friss adataiból. A közvélemény-kutató megjegyzi, hogy a Covid-intézkedések fényében az elnök inkább az idősebb korosztályok támogatását élvezi. – A friss számok azt mutatják, hogy Macront nem is utálják annyira, legalábbis az elődeihez képest nem. Az elnök kétszer olyan népszerű, mint François Hollande volt a mandátumának ugyanezen pontján. Nicolas Sarkozy mutatóit pedig jócskán megelőzi – ezt már a Financial Times írta friss elemzésében.

Emmanuel Macron francia elnök a párizsi Elysée-palotában 2021. február 16-án Fotó: MTI/EPA/AP/Francois Mori