A francia parlament tegnap elfogadta a radikális iszlám elleni törvénytervezetet – utóbbi Európa-szerte nagy vihart kavart, s a francia jobb- és baloldalon egyaránt akadtak kritikusai. A „köztársaság értékeit” bebetonozni kívánó javaslatot közel hét hónapig vitatták meg a törvényhozók, akik végül az 577 fős alsóházban 49 igen, 19 nem és 5 tartózkodó szavazattal adtak zöld jelzést a szabályozásnak. Az ellenzéki pártok közül a szocialisták és a jobboldali Republikánusok a törvény ellen szavaztak. A Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés tartózkodott a szavazáskor. A jogszabály
fő támogatója Emmanuel Macron elnök pártja, a Köztársaság Lendületben.
A törvény célja megakadályozni a szeparatizmust, vagyis azt, hogy vallási vagy etnikai hovatartozás alapján egyes csoportok elkülönülhessenek a társadalmon belül. Mindazonáltal az elfogadott szövegben végül nem szerepel az iszlamista szeparatizmus kifejezés.
A szabályozás értelmében Franciaországban ezentúl minden állami támogatást élvező egyesületnek el kell magát köteleznie „a köztársaság értékei és elvei mellett”. A tízezer euró feletti külföldi adományokat pedig be kell jelenteni az adóhivatalnak. A cél, hogy a hatóságok jobban rálássanak a külföldi finanszírozású mecsetek működésére: az Európa legnagyobb muszlim közösségét, mintegy 5,7 millió iszlámkövetőt számláló Franciaországban közel 2700 mecset működik, amelyek mindössze negyvenegy százalékának nincsenek külföldi – például törökországi – kötődései.
Egy másik kulcsfontosságú rendelkezés, hogy ezentúl szigorú büntetést kapnak azok, akik a közösségi oldalakon személyes adatok közzétételével veszélyeztetik mások életét. Ez konkrétan a tragikus körülmények között meggyilkolt Samuel Paty esetére reflektál: a történelemtanár a Mohamed-karikatúrákat mutatott be osztályának, aminek következtében egy dzsihadista a nyílt utcán lefejezte. A Paty-gyilkosság megrázta Franciaországot, s – a tavaly bekövetkezett, összesen három francia terrorcselekménnyel együtt – lépéskényszerbe helyezte a döntéshozókat.
A francia állam a közeljövőben továbbá megszigorítja a vallási alapítványi iskolák ellenőrzését, valamint a poligámia és a kényszerházasság elleni intézkedéseket is. Három éves kortól minden gyereknek kötelezővé teszi az óvodába járást.
