időjárás 2°C Szimonetta 2021. October 28.
logo

Lobbicsoportok nyomása alatt hoz döntéseket Brüsszel

Tóth Loretta
2021.09.03. 05:55 2021.09.03. 11:28
Lobbicsoportok nyomása alatt hoz döntéseket Brüsszel

A szilícium-völgyi techóriások az egyre intenzívebb lobbitevékenységüknek köszönhetően jelentős befolyásra tettek szert Brüsszelben az elmúlt években.

Egy friss jelentés szerint a befolyásszerzés reményében a Facebook 5,5 millió, a Google 7,5 millió, a Microsoft 5,2 millió, az Apple pedig 3,5 millió eurót költött az Európai Unióban lobbitevékenységekre az elmúlt években azért, hogy az Európai Bizottság (EB) a techóriások érdekeit figyelembe véve hozza meg döntéseit a digitális szolgáltatásokat és a digitális piacokat szabályozni hivatott uniós jogszabályok kidolgozásakor. Az unió végrehajtó intézményének tisztviselői egyébként többtucatnyi alkalommal egyeztettek a témában a szilícium-völgyi konszernek képviselőivel, azonban úgy tűnik, a civil szervezetek álláspontja kevésbé érdekli a bizottságot.

– A techóriások narratívája ugyan nyilvánosan az új szabályozások támogatását sugallja, ez azonban csak a puha, saját maguk által kialakított szabályokra vonatkozik – nagyjából így összegezhető a belga Corporate Europe Observatory és a német LobbyControl nevű, a lobbicsoportok tevékenységének megfigyelésére szakosodott szervezet frissen közzétett jelentésének konklúziója, amely a szilícium-völgyi technológiai óriásvállalatoknak az európai uniós döntéshozatalra irányuló hatásait vizsgálta. A vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy 

az amerikai vállalatok jelentős befolyásra tettek szert Brüsszelben.

Ez pedig annak köszönhető, hogy jelenleg 612 cég, illetve azokkal együttműködő partner végez lobbitevékenységet az EU digitális szolgáltatásokat és digitális piacokat szabályozni hivatott jogszabálytervezetének befolyására vonatkozóan, éves szinten legalább 97 millió eurót megmozgatva a cél érdekében.

A belga–német jelentés ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: 

ez egyúttal azt is jelenti, hogy ezzel a technológia vált az EU legnagyobb lobbiszektorává, az amerikai óriáskonszernek érdekérvényesítésre fordított összege ugyanis a gyógyszeripar, a fosszilis tüzelőanyagok és a pénzügyi szektort is nagyságrendekkel lekörözi. 

A techóriások ráadásul egyre szélesebb körben finanszíroznak olyan brüsszeli székhelyű agytrösztöket és gazdasági intézményeket is, akiken keresztül közvetetten próbálják meg kiterjeszteni a befolyásukat. Ezzel lényegében kiszervezik a lobbitevékenységet az objektivitás és a kívülállóság homályába burkolózó tudományos központoknak és tanácsadó vállalatoknak, amelyek így bár nem hivatalosan, de a háttérben a nagyvállalatok érdekeit képviselik a bizottság előtt.

Az Euractiv című brüsszeli hírportál ezzel kapcsolatban megkereste az EB-t is, az uniós intézmény azonban kitérő választ adva csak annyit közölt, hogy bárkivel készek találkozni, aki tárgyalni kíván velük, 

az EB ugyanis sem most, sem pedig a későbbiekben nem fogja ellenőrizni azt, hogy ki kér tőlük találkozókat és milyen gyakran.

Az Euractiv arra is felhívta a figyelmet, hogy a tanulmányban közölt adatok alapján a digitális szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok kidolgozása során az EB tisztviselői 132 egyeztetést folytattak magánvállalkozásokkal és hetven találkozót bonyolítottak le kereskedelmi szervezetekkel, 

miközben a civil szervezetek mindössze csak 52 hivatalos találkozón vettek részt az uniós intézmény tisztviselőivel.

Mint arról korábban a Magyar Nemzet is beszámolt, az Európai Bizottság által tavaly decemberben bemutatott digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (Digital Services Act, DSA) és digitális piacokról szóló jogszabály (Digital Markets Act, DMA) tervezetett, az unió végrehajtó intézménye által asztalra rakott dokumentumok előtt azonban még nagyon hosszú út áll a hatálybalépésig. Arra ugyanis előbb az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak is rá kell majd bólintania, miközben az is nyilvánvaló, hogy a tagállamok már az elején számos kérdésben nem értettek egyet. Például abban, hogy a DSA-nak egyáltalán szabályoznia kell-e a káros, de még legális tartalmakat (például a dezinformációkat) vagy hogy kik vonhatók be a „kapuőr” fogalom ernyője alá – a nézeteltérések pedig egyúttal azt is jelentik, hogy a tisztázásukra szükséges idő csak még hosszabbá teszi a jogszabály elfogadásának idejét, amelyet egyébként a csomagot bemutató Margrethe Vestager digitális ügyekért és versenyjogért felelős EU-biztos is a legjobb esetben minimum két évre saccolt. 

Borítókép: Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója. Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds