Az Euractiv című brüsszeli hírportál ezzel kapcsolatban megkereste az EB-t is, az uniós intézmény azonban kitérő választ adva csak annyit közölt, hogy bárkivel készek találkozni, aki tárgyalni kíván velük,
az EB ugyanis sem most, sem pedig a későbbiekben nem fogja ellenőrizni azt, hogy ki kér tőlük találkozókat és milyen gyakran.
Az Euractiv arra is felhívta a figyelmet, hogy a tanulmányban közölt adatok alapján a digitális szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok kidolgozása során az EB tisztviselői 132 egyeztetést folytattak magánvállalkozásokkal és hetven találkozót bonyolítottak le kereskedelmi szervezetekkel,
miközben a civil szervezetek mindössze csak 52 hivatalos találkozón vettek részt az uniós intézmény tisztviselőivel.
Mint arról korábban a Magyar Nemzet is beszámolt, az Európai Bizottság által tavaly decemberben bemutatott digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (Digital Services Act, DSA) és digitális piacokról szóló jogszabály (Digital Markets Act, DMA) tervezetett, az unió végrehajtó intézménye által asztalra rakott dokumentumok előtt azonban még nagyon hosszú út áll a hatálybalépésig. Arra ugyanis előbb az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak is rá kell majd bólintania, miközben az is nyilvánvaló, hogy a tagállamok már az elején számos kérdésben nem értettek egyet. Például abban, hogy a DSA-nak egyáltalán szabályoznia kell-e a káros, de még legális tartalmakat (például a dezinformációkat) vagy hogy kik vonhatók be a „kapuőr” fogalom ernyője alá – a nézeteltérések pedig egyúttal azt is jelentik, hogy a tisztázásukra szükséges idő csak még hosszabbá teszi a jogszabály elfogadásának idejét, amelyet egyébként a csomagot bemutató Margrethe Vestager digitális ügyekért és versenyjogért felelős EU-biztos is a legjobb esetben minimum két évre saccolt.
Borítókép: Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója. Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!