Egy friss jelentés szerint a befolyásszerzés reményében a Facebook 5,5 millió, a Google 7,5 millió, a Microsoft 5,2 millió, az Apple pedig 3,5 millió eurót költött az Európai Unióban lobbitevékenységekre az elmúlt években azért, hogy az Európai Bizottság (EB) a techóriások érdekeit figyelembe véve hozza meg döntéseit a digitális szolgáltatásokat és a digitális piacokat szabályozni hivatott uniós jogszabályok kidolgozásakor. Az unió végrehajtó intézményének tisztviselői egyébként többtucatnyi alkalommal egyeztettek a témában a szilícium-völgyi konszernek képviselőivel, azonban úgy tűnik, a civil szervezetek álláspontja kevésbé érdekli a bizottságot.
– A techóriások narratívája ugyan nyilvánosan az új szabályozások támogatását sugallja, ez azonban csak a puha, saját maguk által kialakított szabályokra vonatkozik – nagyjából így összegezhető a belga Corporate Europe Observatory és a német LobbyControl nevű, a lobbicsoportok tevékenységének megfigyelésére szakosodott szervezet frissen közzétett jelentésének konklúziója, amely a szilícium-völgyi technológiai óriásvállalatoknak az európai uniós döntéshozatalra irányuló hatásait vizsgálta. A vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy
az amerikai vállalatok jelentős befolyásra tettek szert Brüsszelben.
Ez pedig annak köszönhető, hogy jelenleg 612 cég, illetve azokkal együttműködő partner végez lobbitevékenységet az EU digitális szolgáltatásokat és digitális piacokat szabályozni hivatott jogszabálytervezetének befolyására vonatkozóan, éves szinten legalább 97 millió eurót megmozgatva a cél érdekében.
A belga–német jelentés ezzel kapcsolatban hangsúlyozta:
ez egyúttal azt is jelenti, hogy ezzel a technológia vált az EU legnagyobb lobbiszektorává, az amerikai óriáskonszernek érdekérvényesítésre fordított összege ugyanis a gyógyszeripar, a fosszilis tüzelőanyagok és a pénzügyi szektort is nagyságrendekkel lekörözi.
A techóriások ráadásul egyre szélesebb körben finanszíroznak olyan brüsszeli székhelyű agytrösztöket és gazdasági intézményeket is, akiken keresztül közvetetten próbálják meg kiterjeszteni a befolyásukat. Ezzel lényegében kiszervezik a lobbitevékenységet az objektivitás és a kívülállóság homályába burkolózó tudományos központoknak és tanácsadó vállalatoknak, amelyek így bár nem hivatalosan, de a háttérben a nagyvállalatok érdekeit képviselik a bizottság előtt.