Újabb mélypontra süllyedt Magyarország és Ukrajna kapcsolata, miután Budapesten az ukrán, Kijevben a magyar nagykövetet kérették be a külügyminisztériumok. Kijevben felháborodást okozott, hogy Magyarország hétfőn gázszállítási szerződést kötött az orosz Gazprom energiavállalattal, amelynek értelmében nem jön többé orosz gáz Ukrajnán keresztül hazánkba.
A szerződés évi négy és fél milliárd köbméter gáz megvásárlására vonatkozik, ezt a Gazprom két útvonalon szállítja Magyarországra: három és fél milliárd köbmétert déli irányból, az október 1-jétől üzembe álló szerb–magyar interkonnektoron keresztül, egymilliárd köbmétert Ausztria felől.
Kijev szerint a szerződéssel Oroszország gazdaságilag akarja ellehetetleníteni Ukrajnát, ahogyan tette az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítésével, amely szintén Ukrajna megkerülésével szállít közvetlenül gázt Németországnak.
Van itt nekünk egy ország, Magyarország, amely az Európai Unió és a NATO tagja, emellett pedig különleges kapcsolatai vannak Oroszországgal, és csapást mért az ukrán–magyar kapcsolatokra, kizárva az ukrán gázvezetéket az orosz gázszállítási sémából. Ez csapás, és mi megfelelőképpen fogunk rá válaszolni, mert itt nem lehet semmilyen sajnálkozás és semmilyen együttérzés
– mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. A tárca közölte: a megállapodás aláássa Ukrajna nemzetbiztonságát és Európa energetikai biztonságát, másrészt komoly csapást mért az ukrán–magyar kapcsolatokra. Kijev lemondta az Ukrán–Magyar Kormányközi Gazdasági Vegyes Bizottság szerdára és csütörtökre tervezett ülését és az Európai Bizottsághoz fordult, hogy Brüsszel vizsgálja meg, megfelel-e a gázszerződés az európai energiaügyi szabályoknak.
Szuverenitásunk megsértésének tartjuk, hogy Ukrajna meg akarja akadályozni Magyarország biztonságos gázellátását, ezt kikérjük magunknak
– közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, tudatva: felháborító, hogy az ukrán kormány az Európai Bizottságnál támadja meg a szerződést. – Az ukránoknak semmi közük ahhoz, hogy mi kivel, miről állapodunk meg – hangsúlyozta. Szijjártó Péter szerint az ukrán fél lépése barátságtalan, a sok támogatás után – mint a lélegeztető gépek, egészségügyi felszerelések, katonák ápolása, gyerekek üdültetése, beruházások finanszírozása –, amit Ukrajna eddig Magyarországtól kapott.
A kétoldalú kapcsolatok 2017-től kezdve romlottak meg, miután Ukrajna a nemzeti kisebbségek – köztük a kárpátaljai magyarokat – sújtó, anyanyelvhasználatukat korlátozó törvényeket fogadott el. Magyarország azóta vétót emel a NATO–Ukrajna Bizottság miniszteri, illetve állam- és kormányfői szintű üléseinek összehívása elé.
Korábbi esetek
Nem ez az első eset az elmúlt években, hogy az ukrán nagykövetet bekérette a magyar külügyminisztérium. Tavaly novemberben egy héten belül kétszer is sor került erre: először azután, hogy Grezsa István miniszteri biztost nem engedték be Ukrajnába, majd azt követően, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat házkutatást tartott több kárpátaljai magyar intézményél. Egy évvel ezt megelőzően Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökének ukrajnai kitiltása miatt tiltakozott ezzel a diplomáciai eszközzel Budapest. Idén áprilisban Németország budapesti nagykövetségének ügyvivőjét is bekérette a tárca, amiért Petry Zsoltot, a Hertha BSC berlini futballcsapat kapusedzőjét elbocsátották a Magyar Nemzetnek adott interjúban kifejtett, a bevándorlással és az azonos neműek házasságával kapcsolatban tett kijelentései miatt. Budapesten megütközést keltett, hogy Németországban egzisztenciális retorzió érhet bárkit nézetei miatt. Németország nagykövetének tavaly augusztusban is el kellett látogatnia a Bem térre, miután Michael Roth külügyi államtitkár antiszemitizmussal vádolta meg Magyarországot. A hazánkat ért alaptalan vádakkal szemben számos alkalommal fejtette ki tiltakozását ilyen módon a külügy, tavaly például egyszerre kérette be öt észak-európai ország nagykövetét, amiért közös nyilatkozatban álltak ki az Európai Bizottság magyar felhatalmazási törvényt bíráló alelnöke, Věra Jourová mellett.
Borítókép: Szijjártó Péter és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. Forrás: MTI/Nemes János
