A nyugati szövetségrendszer a legnagyobb vesztese annak a diplomáciai viszálynak, ami múlt héten robbant ki, miután az Egyesült Államok, Ausztrália és Nagy-Britannia új biztonsági partnerségi szerződést kötött AUKUS néven. Noha elemzők – és Peking – szerint a három angolszász ország közötti katonai együttműködés új szintre emelése mögött egyértelműen az Egyesült Államok Kínával szembeni manőverezése érhető tetten, mégis úgy tűnik, hogy az „évszázad szerződéseként" emlegetett paktum súlyos sebeket ejtett a szövetségből „kifelejtett", illetve annak létrehozásáról nem tájékoztatott partnereken. Komoly arcon csapás ez egyrészt Kanadának, Justin Trudeau-t ugyanis számos kritika érte a napokban, amiért kulcsfontosságú szövetségesei kihagyták egy ilyen volumenű alkuból, ez pedig nem is jöhetett volna rosszabbkor a tegnap épp az újraválasztásáért küzdő liberális miniszterelnöknek.
De még ennél is mélyebb sebeket ejtett az AUKUS az Európai Unión, különösképpen a legfőbb érintettnek számító – egyébként is NATO-szkeptikus – Franciaországon,
hiszen Joe Biden amerikai elnök adminisztrációjának rövid időn belül – vagyis a káoszba fulladt afganisztáni kivonuláson túl – ez volt a második olyan stratégiai lépése, amelynek döntéshozatalából teljesen kihagyta az uniós szövetségeseket.
Nem véletlen, hogy az egyébként inkább óvatos és megfontolt, mintsem heves indulatok mentén csatározó diplomataként ismert Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter múlt szombaton dörgedelmes interjút adott a France2 tévécsatornának, amelyben egyebek mellett arról is beszélt: Washington hátba döfte a franciákat, és ez a NATO-ra is hatással lehet. Azonban nem csak Párizsnak esett rosszul Canberra, Washington és London különcködése: egy neve elhallgatását kérő tisztviselő a brüsszeli Politicónak úgy nyilatkozott: Joe Biden adminisztrációja egyértelműen rosszul számította ki a járulékos károkat, amelyeket azzal okozott, hogy nem egyeztetett a paktumról az európaiakkal. A meg nem nevezett politikus szerint Washington azon döntésével, hogy nem vonta be saját szövetségeseit, végső soron Moszkva és Peking kezére játszik, tovább gyengítve a transzatlanti szövetséget.
Afganisztán után ez ismét azt mutatja nekünk, hogy nem támaszkodhatunk teljes mértékben az USA-ra. Szebb szavakba van csomagolva, barátságosabb az arca, mint Trumpnak, de Biden politikája is az „Amerika az első!" stratégiát követi
– fogalmazott a tisztviselő.
A globális jelentőségét növelni akaró Európai Unió ráadásul egy ilyen arcvesztést nem hagyhat szó nélkül: az Európai Bizottság tegnap már be is jelentette, hogy a 27 tagállam külügyminiszterei a héten megvitatják, hogy a diplomáciai fiaskónak milyen következménye lesz az EU és Ausztrália között jelenleg is tárgyalás alatt álló szabadkereskedelmi megállapodásra nézve. A következő tárgyalási forduló egyébként október 12-én lenne Canberra és Brüsszel között, az ausztrál vezetés ráadásul abban bízott, hogy még az idén sikerül aláírni az egyezményt. Ehhez képest Clément Beaune francia Európa-ügyi miniszter vasárnap már arról beszélt a Politicónak, hogy ilyen fokú bizalomvesztés után az EU aligha folytatja a tárgyalásokat. Ez azonban sem az EU-nak, sem Párizsnak nem lenne az érdeke, ezt támasztja alá, hogy Beaune harcias retorikájával ellentétben az időközben Canberrából hazarendelt francia nagykövet, Jean-Pierre Thébault az amerikai médiának már arról beszélt:
Franciaország nem folytat az EU-ban aktív lobbitevékenységet az Ausztráliával megkötendő szabadkereskedelmi megállapodás ellen.
Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök egy tengeralattjárón. Franciaországot kihagyták. Fotó: Europress/AFP
