Párbeszédet sürgetett Szerbia és Koszovó között Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Koszovóban, ahol az ország vezetőivel tárgyalt, és arra szólította őket, hogy csillapítsák az indulatokat a szerb–koszovói határon. Tizedik napja feszült a helyzet Észak-Koszovóban, ahol a szerbek akadályozzák a határátkelést Szerbia és Koszovó között, mert igazságtalannak tartják, hogy a szerb rendszámtáblával rendelkezőknek az országba lépéskor ideiglenes koszovói táblákat kell használniuk. A helyzetet súlyosbítja, hogy a koszovói különleges rendőri alakulat is a helyszínen van, amit a tiltakozó civilek fenyegetőnek tartanak, a határ szerb oldalára viszont már a szerb katonaságot is kivezényelték. Az Európai Bizottság elnöke szerdán Vljosa Osmani elnökkel és Albin Kurti miniszterelnökkel is tárgyalt a kialakult helyzetről. Mint mondta, a vitákat a brüsszeli párbeszéd révén kell rendezni.
– Konstruktív párbeszédre van szükség a helyzet megoldása érdekében
– fogalmazott Ursula von der Leyen.
A pristinai Koha Ditore című napilap internetes oldalának beszámolója szerint Vljosa Osmani államfő arról tájékoztatta az Európai Bizottság elnökét, hogy Szerbia destabilizálni akarja Koszovót és az egész nyugat-balkáni térséget, és az Európai Uniónak közbe kell lépnie, hogy ezt megakadályozza. Albin Kurti miniszterelnök pedig megismételte korábbi kijelentését, miszerint Koszovó csak a kölcsönösség elve szerint jár el, semmi jogelleneset nem tesz. A kormányfő indoklása szerint a brüsszeli közvetítéssel zajló szerb–koszovói megállapodás egyik pontja a rendszámtáblák elismerésének kölcsönössége volt, és mivel Szerbia évek óta ideiglenes szerb tábla használatára kötelezi a koszovói rendszámtáblával országba lépőket, Koszovónak nem maradt más választása, mint hasonló intézkedéseket foganatosítani.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Koszovó északi részén több mint 50 ezres szerb kisebbség él, amely szintén nem ismeri el a koszovói kormányt, így szerbiai dokumentumokkal rendelkezik, amelyeket egyre kevésbé fogadnak el a koszovói hatóságok. A belgrádi vezetés szerint ha Szerbia elismerné a koszovói rendszámtáblákat, az azt jelentené, hogy elismeri Koszovót önálló államként, erre pedig nem kerülhet sor.
Borítókép: Albin Kurti koszovói miniszterelnök (j) fogadja Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét Pristinában 2021. szeptember 29-én. Fotó: MTI/EPA/Valdrin Xhemaj
