Samuel Paty a francia köztársaság arca lett: annak a szimbóluma, hogy a vágyunk, hogy megtörjük a terroristákat, az iszlamistákat, és úgy éljünk hazánkban, mint szabad polgárok közössége
– 2020. október 21 -én ezekkel a szavakkal búcsúztatta a meggyilkolt francia történelem- és földrajztanárt Emmanuel Macron francia köztársasági elnök.
Egy évvel később úgy tűnik, még mindig nem ocsúdott fel a francia társadalom abból a sokkból, ami a történelemtanár lefejezésének híre okozott.
Samuel Patyt egy évvel ezelőtt, 2020. október 16-án fejezték le egy párizsi külváros egyik iskolája, munkahelye közelében. Támadóját, egy fiatal radikalizált csecsen bevándorlót a rendőrök agyonlőtték. A merénylő azért ölte meg a tanárt, mert Paty karikatúrákat mutatott diákjainak Mohamed prófétáról a szólásszabadságról szóló tanóráján.
Ma és holnap is tartanak megemlékezéseket Franciaország-szerte. Paty családja szombaton találkozik Jean Castex francia miniszterelnökkel és Emmanuel Macron elnökkel. Az oktatási minisztériumban emléktáblát avatnak fel a tanár tiszteletére. Ma már országszerte több iskolában emlékeznek meg Paty-ról.
A hét elején a Libération című francia újságnak nyilatkozva Paty kollégái arról számoltak be, hogy naponta „félelemben élnek”. Mint mondták, nincs olyan reggel, amikor ne gondolnának az esetre. „Nehéz szívvel megyek el az osztálya mellett” – mondta egyikük. Mint nyilatkozta, a félelem hatással van arra is, mit tanítanak diákjaiknak. „Kerülni fogunk bizonyos témákat, amelyek ellentmondásosak lehetnek, és mérlegelünk mindet szót” – mondta.
Az egyéves évforduló kapcsán a politikusok is megszólaltak: Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés elnöke mikroblogján úgy fogalmazott: Megdöbbentő volt, hogy Samuel Paty-t egy csecsen iszlamista meggyilkolta, miközben megvédte a véleménynyilvánítás szabadságát; „ő az áldozata annak az iszlamista ideológiai barbarizmusnak, amelynek egyetlen célja a mi rabszolgaságunk”.
Éric Zemmour francia jobboldali esszéista a Twitteren úgy fogalmazott: az érzelmek ideje lejárt, helyét a cselekvésnek kell átvennie, többek között véget kell vetni az ország iszlamizációjának.
A tragédia nyomán Jean-Michel Blanquer oktatási miniszter még tavaly októberben bejelentette az erkölcsi és állampolgári nevelés kiterjesztését, a tanórákon pedig hangsúlyos szerepe lesz a szekularizmusnak, az állam és az egyház szétválasztásának, és a véleménynyilvánítás szabadságának. A hangzatos bejelentés ellenére az erre a célra fordított órák száma nem nőtt a tantervben: hetente egy órát szánnak erre az általános, és kéthetente egy órát a középiskolákban, ami a SNALC nevű pedagógiai szakszervezet szerint nem elegendő. A gyilkosság évfordulóján kiadott közleményükben úgy vélik, nem történt előrelépés az iszlamizáció megakadályozására.
A Le Figaro francia jobboldali lap által közzétett közvélemény-kutatás alapján a franciák hatalmas többsége – 75 százaléka – szerint a korábbinál kevésbé érzik szabadon magukat abban, hogy véleményt nyilvánítsanak különböző vallásokról. Aggódva a jelenlegi helyzet miatt a franciák 85 százaléka úgy gondolja, hogy hazájukban nagy a terrorveszély. A válaszadók nem optimistábbak a jövővel kapcsolatban sem, 58 százalékuk úgy gondolja, hogy az Emmanuel Macron államfő nevével fémjelezett „szeparatizmus” elleni törvény nem lesz hatékony a radikális iszlám elleni küzdelemben.
Borítókép: A francia képviselők tisztelegnek Samuel Paty lefejezett tanár előtt Párizsban
Fotó: Gonzalo Fuentes
