Cselekedni kell globálisan és lokálisan is, a globális cselekvés nemzetállami tettek révén válhat eredményessé – hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozón kedden. Az az évtizedek óta ismert mondás, hogy gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan, már kevés – húzta alá. Jelenleg az elnök szerint helyesen így hangzik: cselekedj globálisan, cselekedj lokálisan. Hozzátette: a glasgow-i klímacsúcs után néhány héttel a világ 120 országából azért gyűltek össze, hogy a következő napokban a klímaváltozás mellett a fenyegető vízválságról, a biodiverzitás megőrzéséről, a körforgásos gazdaság megteremtésének feltételeiről tanácskozzanak.
Áder János a világtalálkozón megvitatni tervezett témák közé sorolta a klímaváltozás fenyegetésének vagy lehetőségeinek, az energiabiztonság kontra nemzetközi stabilitás kérdését, a körforgásos gazdaság és zöldfinanszírozás témáját, vagy a víz- és élelmiszerbiztonság, a technikai ugrás kapujában lévő közlekedés és szállítás kérdéskörét, ahogy a hulladékgazdálkodást is.
Kiemelte: Magyarország az Európai Unió azon tíz országa közé tartozik, ahol 1990 óta több mint harminc százalékkal csökkent a szén-dioxid-kibocsátás. Ráadásul úgy csökkent 32 százalékkal az emisszió az országban, hogy közben a GDP 64 százalékkal nőtt – mondta.
Magyarországon jelenleg a megtermelt áram hetven százaléka szén-dioxid-mentes, és az elmúlt száz évben közel duplájára nőtt az erdővel borított terület nagysága. Mi lenne, ha csak a legfejlettebb országok – az úgynevezett G20-ak, amelyek a világ kibocsátásának nyolcvan százalékáért felelnek – hasonló mutatókkal rendelkeznének? – tette fel a kérdést Áder János.
A bolygó – amely táplál, éltet, gyönyörködtet – évmilliók alatt vált az általunk ismertté – folytatta –, tízezer éve alapvetően stabil a klímája, de az emberiség egyetlen évszázad alatt ezt felborította.
Száz-kétszáz év is kell ahhoz, hogy egy centiméternyi termékeny humusz keletkezzen, de mi néhány év alatt – rossz technológiával, kapzsisággal – a talajt terméketlenné tesszük
– mutatott rá. Hozzátette: a Földön lévő víztömegnek csak hét ezreléke könnyen hozzáférhető, jó minőségű, folyékony halmazállapotú édesvíz, miközben az emberiség folyamatosan szennyezi. Áder János kiemelte: a Földön élő nyolcmillió állatfajból ma egymillió veszélyeztetett.
Kitért arra, hogy a fenntarthatósági expón magyar, lengyel, cseh és szlovák vállalatok mutatják be termékeiket, ötleteiket a fenntartható élelmiszertermelés, vízgazdálkodás, energiaellátás, közlekedés, városépítés és hulladékgazdálkodás területén. Hozzátette: 183 kiállító mutatja be termékeit, megoldásait a klímalábnyom csökkentéséről, az épületek energiafelhasználásának és a közlekedés kibocsátásának csökkentéséről, a termőföldek megóvásáról, a talaj termőképességének és vízmegtartó képességének javításáról, vagy az élelmiszerpazarlás megelőzéséről. A kiállítók között van több évtizede alapított vállalkozás és épp most induló startup is. Egy azonban közös bennük: ők nem beszélnek a problémákról, nem sóhajtoznak, nem riogatnak, nem másra várnak, cselekszenek – mutatott rá.
Magyarország a közös célok elérése érdekében megtett lépései között kiemelte:
- az ország utolsó szénerőművét 2025 és 2030 között bezárják, ami közel tíz százalékkal csökkenti a szén-dioxid-kibocsátását. A kieső áramtermelést naperőmű, gázerőmű, valamint hulladékégetés révén biztosítják;
- az ország a mostani 22 százalékról 2050-re legalább 27 százalékra növeli erdőterületei nagyságát;
- a mostani közel 3000 megawattról 2030-ra duplájára növelik a naperőművek beépített kapacitását;
- 2030-ra elektromosra cserélik a városi tömegközlekedésben használt buszokat;
- az a cél, hogy 2030-ra a szennyvíz száz százalékát megtisztítsák Magyarországon.
A 11 európai biogeográfiai régió közül a Pannon régió az egyik leggazdagabb, az idén adták át az öt szomszédos országgal közösen létrehozott közel egymillió hektár területű Mura–Dráva–Duna Bioszféra Rezervátumot. A világon elsők között Magyarország vezette be a fenntartható fejlődésről szóló tantárgy oktatását a középiskolákban – sorolta.
A köztársasági elnök Ken Liu kínai származású amerikai író mondását idézte, miszerint:
nem az számít, hogy mennyi időnk van, hanem hogy mit kezdünk vele.
A mondás – a sokasodó gondok, a megoldásra váró feladatok miatt – némileg módosítva jelenleg már így hangzik: az is számít, hogy mennyi időnk van, de az még inkább, hogy mit kezdünk vele – összegezte.
A visegrádi négyek jó példát mutathatnak
Andrzej Duda lengyel államfő felszólalásában kifejtette, az expó is bizonyítéka annak, hogy a visegrádi négyek országai mennyire elszántak abban, hogy a fenntarthatóság témájában közös álláspontot tudjanak kidolgozni. Mint mondta, a pandémia megváltoztatta többek között az üzleti modelleket: felgyorsult az innováció, a digitális világ, ehhez alkalmazkodni kell, és a saját, közép-európai erőforrásainkra kell támaszkodnunk. Hozzátette: hisz abban, hogy – ahogy a rendszerváltás idején védelembe vettük az érdekeinket – a regionális partnerekkel most is javíthatjuk a társadalmi élet minőségét, és ezzel másokat is inspirálhatunk.
Zuzana Čaputová szlovák köztársasági elnök videóüzenetében úgy fogalmazott: a jelenlegi pandémiás helyzet arra is rávilágított, hogy a nagyon törékeny ökoszisztémánkra még jobban vigyázni kell. Mint mondta, fontos, hogy a globális klímalábnyomot csökkentsük. Hozzátette ugyanakkor, hogy olyan vezetőkre van szükség, akik felismerik, hogy egy nagy ugrást kell tenni a fenntarthatóság érdekében. Szerinte mivel a társadalmak polarizálódnak, figyelmet kell fordítani arra, hogy ezen a területen is visszaálljon az egyensúly – így lesz fenntartható, hosszú távú a siker.
António Guterres, az ENSZ főtitkára szintén videóüzenetben köszöntötte az esemény részvevőit. Mint mondta: nagyon fontos, hogy közösen lépjünk fel azért, hogy tegyünk a jövőnk érdekében, ugyanis szerinte azt a világot már nem lehet fenntartani, amely a pandémia előtt volt. Úgy látja: sokkal jobban kell tudnunk alkalmazkodni és ebben Közép-Európa fontos szerepet játszik. Hozzátette: várja, hogy megosszák majd vele az egyhetes budapesti esemény tapasztalatait.
Borítókép: Áder János köztársasági elnök beszél a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó hivatalos megnyitóján a Hungexpo C pavilonjában 2021. november 30-án. (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
