Összefér a német alaptörvénnyel a koronavírus-járvány harmadik hullámának feltartóztatására Németországban tavasszal ideiglenesen bevezetett szabályozás, amely korlátozta egyes alapvető jogok gyakorlását
− közölte kedden a szövetségi alkotmánybíróság Karlsruhében.
A testület elutasította az úgynevezett szövetségi vészfékrendszerről szóló jogszabály ellen beadott panaszokat, kimondva, hogy járványügyi vészhelyzetben elfogadható az alapjogok ideiglenes korlátozása. A fertőző betegségek elleni védekezés szabályait rögzítő szövetségi szintű törvény módosításaként bevezetett rendszer április 24-től június végéig működött, vagyis már öt hónapja nem hatályos. Az alkotmánybíróság ítéletének mégis kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a döntéshozók. Úgy értelmezik, hogy a testület az ítélettel a jövőre vonatkozóan is kijelöli a járvány lassítását szolgáló szabályozás alakításának határait.
Ezt jelzi, hogy az ügyvezető szövetségi kormány és a várhatóan december elején megalakuló új kormány vezetői kedd délután telefon-konferenciát tartanak a járványügyi védekezés gyakorlati megvalósításáért felelős tartományi kormányok vezetőivel arról, hogy az alkotmánybíróság ítélete után mit lehet tenni az első háromnál sokkal erősebb negyedik hullám ellen.
A vészfékrendszer az összes tartományban egyformán kötelező szabályokat írt elő a járvány erősödésének esetére. A többi között rögzítette, hogy korlátozni kell az éjszakai kijárást és az emberek fertőzésveszéllyel járó közvetlen érintkezését, a jelenléti oktatást pedig fel kell függeszteni minden tartományban, járásban vagy városban, ahol tartósan – három napig folyamatosan – száz fölött van az úgynevezett hétnapi fertőzésgyakoriság, vagyis a megelőző hét napon regisztrált új fertőződések százezer lakosra vetített száma.
A panaszosok között volt a kormányzásra készülő Szabad Demokrata Párt (FDP) is, amely aránytalanul szigorúnak és az egyéni szabadságjogokat alkotmánysértő módon korlátozónak értékelte a vészfékrendszer előírásait. A jobbközép irányultságú liberális párt egyebek mellett arra hivatkozott, hogy nincs szükség az alapjogok általános korlátozására, mert mindenkinek elérhető az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid–19) ellen védő oltás, és a beoltottak nem terjesztik a kórokozót.
Időközben kiderült, hogy az oltottak is fertőzhetnek, bár kevésbé, mint a nem beoltott vírushordozók. Azonban az FDP a negyedik hullám erősödésével párhuzamosan folytatott koalíciós tárgyalásokon is ellenezte az első három hullám idején alkalmazott szigorú korlátozásokat, lezárásokat.
Így a fertőző betegségek elleni védekezésről szóló törvény új, októberben – a következő kormány megalakítására készülő koalíció, azaz a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és az FDP képviselőinek szavazataival – elfogadott módosítása más felfogást tükröz, a mindenkire egyformán vonatkozó korlátozások helyett az oltatlanok elszigetelésére összpontosít.
A negyedik hullám erejét jelzi, hogy a hétnapi fertőzésgyakoriság sokszorosan meghaladja a vészfékrendszerben rögzített százas határt, a Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) keddi adatai szerint 452,2-en áll. Az viszont nem várható, hogy a súlyos járványhelyzet és az alkotmánybírósági ítélet együttes hatására azonnali fordulat történik a védekezésben. Erre utal az ügyvezető kormány kancelláriaminisztere, Helge Braun egy keddi nyilatkozata, miszerint nem várhatók konkrét döntések, határozatok a szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetőinek tanácskozásán.
Borítókép: Védőruházatot viselő egészségügyi dolgozó áll egy borbélyüzletből kialakított oltóközpont ajtajában Frankfurtban 2021. november 15-én (Fotó: MTI/AP/Michael Probst)
