Ahogy arról lapunk is írt, először az olasz Il Giornale lap fedte fel, hogy az Európai Bizottság az intézményen belüli, inkluzív kommunikációt segítő új iránymutatásokat dolgozott ki. A kezdeményezés Helena Dalli egyenlőségért felelős biztos neve alatt fut, és többek között olyan előírásokat fogalmaz meg, miszerint ezentúl nem lehet olyan találkozókat rendezni, amelyeken kizárólag azonos nemű résztvevők vannak jelen, illetve urak és hölgyek helyett a kedves kollégák kifejezést kell használni. A bizottsági irányvonalak alapján ezentúl a karácsony kifejezés sem ildomos, valamint a hagyományos európai keresztény nevek használatát sem javasolják.
Lapunk látta az Egyenlőség uniója nevű dokumentumot, amelynek bevezetőjében Dalli biztos azt írja: az Európai Bizottságnak élen kell járnia az egyenlőségért folytatott úton, emiatt mindenkor olyan kommunikációra van szükség, ami mindenkit – nemtől, rassztól, etnikai származástól, vallási meggyőződéstől, fogyatékosságtól, kortól és szexuális beállítottságtól függetlenül – egyenlően értékel és kezel.
Az embereknek saját pozitív oldalukat kell látniuk a kommunikációnkban – érvel a máltai biztos. Az összesen 32 oldalas írásnak ennek megfelelően „gender”, „LMBTIQ”, „rassz és etnikai származás”, valamint „kultúra, életvitel és meggyőződés” fejezete is van. Az LMBTIQ fejezet például így indul:
Mint olvasható, kulcsfontosságú üzenetként a testület megállapítja, hogy az LMBTIQ inkluzív kommunikáció részeként főszabály: ezentúl nem lehet az emberek szexuális beállítottságára, genderidentitására utaló megjegyzéseket tenni.
A kommunikációnkban sosem vehetjük adottnak, hogy valaki heteroszexuális, a születési nemével azonosul vagy bináris normák szerint (nő, férfi) határozza meg magát
– írják. A „Tedd és ne tedd” részbe a biztos azt is belefoglalta:
el kell kerülni azokat a kifejezéseket, amelyek egyes párkapcsolati formákat leértékelnek, miközben kizárólag a tradicionális heteroszexuális családok létét ismerik el.
Németország és Franciaország mellett a kis államok is említendők
Ismert, az iránymutatások „kultúra, életvitel és meggyőződés” fejezete miatt olasz jobboldali politikusok – köztük Antonio Tajani, az uniós parlament volt elnöke – is elégedetlenségüket fejezték ki az Európai Bizottság felé. Az alább látható oldalon szerepel például az is, hogy nem szabad olyan nyelvezetet alkalmazni, amely bármely vallási csoportot bírál, vagy intoleráns az irányába; sztereotípiákkal él; vagy bizonyos vallási csoportokat különböző módon kezel.
Az Európai Bizottság (alább a második sorban szereplő) iránymutatása kimondja, hogy ezentúl nem feltételezhető, hogy mindenki keresztény, és hogy mindenki megtartja és ugyanakkor tartja a keresztény ünnepeket.
Elkerülendő mondatként említik: „a karácsonyi időszak stresszes lehet”. Ehelyett azt javasolják, a bizottsági alkalmazottak „az ünnepi időszak stresszes lehet” mondatot használják. A szöveg szerint ezentúl olyan neveket sem szabad alkalmazni a kommunikációban, amelyek tipikusan adott vallással azonosíthatók – így a Mária helyett a Malika név említendő.
Kiemelik azt is, hogy az EU-tagállamok sorolásakor nem szabad kizárólag „nagy és régi” EU-országokkal, így Franciaországgal és Németországgal példálózni.
„Az uniós jog akkor is megvéd, ha Berlinben, Rómában vagy Párizsban vagy” mondat helyett „az uniós jog akkor is megvéd, ha Berlinben, Budapesten vagy Vilniusban vagy” mondat használatát kérik. A kommunikációban ezentúl arra is tekintettel kell lenni, hogy az EU területén bevándorlók és hontalanok is élnek – az európai kifejezés pedig nem alkalmazható kizárólag az Európai Unió polgáraira. Mint azt a bizottsági szöveg kimondja, például az ukránok, bosnyákok és albánok is európaiak.
Ne úgy utaljunk az Európai Unióra, mint Európa
– húzzák alá.
