Az Európai Bizottság jövő év elején olyan, a nők elleni erőszak megelőzéséről és leküzdéséről szóló irányelvjavaslatot terjeszt elő, amely az isztambuli egyezmény célkitűzéseire épül – jelentette be Helena Dalli egyenlőségért felelős uniós biztos az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén. A nők elleni erőszak világnapja alkalmából tartott uniós parlamenti vita keretében a biztos hangsúlyozta: a javaslat átfogó lesz, valamint biztosítani fogja, hogy a tagállamok megfelelő és hatékony eszközökkel rendelkezzenek a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelemhez és az áldozatok támogatásához. Mint mondta, az Európai Bizottság már egész sor intézkedést fogadott el e téren. Ezek komoly változást hoznak a nők számára, és előmozdítják az „egyenlőség unióját” amely mentes a nők és lányok elleni erőszak minden formájától.
Az Európa Tanács isztambuli egyezménye az EU számára mindig követendő mércét jelent
– tette hozzá.
Dalli elmondta továbbá, hogy a bizottság decemberben további javaslatot terjeszt elő, amely a nemi orientáción alapuló gyűlöletbeszédet és gyűlölet-bűncselekményeket uniós bűncselekményeknek nyilvánítaná. Hozzátette: az Európai Bizottság ezenkívül javaslatokat fog még benyújtani az online térben történő erőszak megelőzésére, továbbá a fiúk ás lányok korai gyermekkorban történő oktatására. Járóka Lívia, a Fidesz uniós parlamenti képviselője felszólalásában elmondta:
mindenki egyetért azzal, hogy közös célunk a nők elleni erőszak felszámolása, de az isztambuli egyezmény kitételeinek kötelezővé tétele megosztó, mert olyan ideológiailag vezérelt elemeket tartalmaz, amelyek elfogadhatatlanok azoknak a keresztény elveket valló konzervatív közösségeknek, akik többek között az EP tagjai is.
Véleménye szerint az egyezmény nem képes megteremteni az európai egységet, mivel nem konszenzusos megoldásokat ajánl, hanem ideológiai harcot szít. Hangsúlyozta, hogy Magyarország 2011-ben ratifikálta az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanács irányelvét a nőkkel szembeni erőszakról és az ennek megelőzését elősegítő egyezmények minden olyan rendelkezését is, amely a nők érdekeit szolgálja. Magyarországon, az uniós 33 százalékos átlaggal szemben, 25 százalékos a nők ellen elkövetett erőszakos cselekedetek száma – tette hozzá.
Magyarország harcol az erőszak visszaszorításáért, mi nem dokumentumok ratifikálásban, hanem a tettekben hiszünk
– hangsúlyozta.
Marija Pejčinović Burić, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkára, a nők elleni erőszak világnapja alkalmából közzétett csütörtöki közleményében hangsúlyozta: tíz éve nyílt meg a lehetőség a csatlakozásra az isztambuli egyezményhez, de a nők elleni erőszak felszámolásához még mindig hosszú az út. Mint fogalmazott, az isztambuli egyezmény céljai egyértelműek: megelőzi a nők elleni erőszakot, védi az áldozatokat és biztosítja az elkövetők felelősségre vonását. Továbbá nemcsak az integrált politikai döntéshozatalt ösztönzi, hanem olyan konkrét bűncselekményeket is büntethetővé tesz, mint a zaklatás, a kényszerházasság és a női nemi szervek megcsonkítása. „Ahol végrehajtották, ott bevált” – tette hozzá, az egyezményhez történő csatlakozásra és annak ratifikálására buzdítva.
A főtitkár sajtóközleményében arra is kitért, hogy a koronavírus-járvány miatt bevezetett lezárások idején drámaian megnőtt a családon belüli erőszak és a nemi alapú erőszak eseteinek száma.
Rámutatott továbbá, hogy a nők munkaerőpiaci részvételének, a családtámogatási szolgáltatásoknak és a nők vezetői szerepe előmozdításának a járvány utáni helyreállítási programok prioritásainak kell lenniük, mivel így kerülhető el a nőket érő anyagi, gazdasági erőszak. A főtitkár felhívta a figyelmet az ET nőkkel szembeni és a kapcsolati erőszakkal foglalkozó szakértői csoportja által megfogalmazott ajánlásokra is, amelyek fellépésre szólítják fel a tagállamokat az online térben történő erőszak ellen.
Borítókép: Feminista felvonulók a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján Madridban 2018. november 25-én. (Fotó: MTI/EPA/EFE/J. J. Guillen)
