Orbán Viktor Törökország uniós támogatását sürgette a migráció ellen

A magyar kormányfő Ankarában tárgyalt a török elnökkel.

Orbán Viktor Ankarában Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

– Magyarország egy 1100 éves állam, ennyi idő alatt sokat lehet tanulni. Az egyik legfontosabb geopolitikai lecke, amit megtanultunk, hogy nekünk három helyre kell figyelnünk: Moszkvára, Berlinre és Isztambulra, avagy most Ankarára – szögezte le Orbán Viktor a török fővárosban tett csütörtöki látogatásán. De Törökország nem csupán Magyarország számára megkerülhetetlen. Mint arra a magyar miniszterelnök is rámutatott, Európára már három irányból nehezedik migrációs nyomás: a Földközi-tenger, a Nyugat-Balkán, valamint Belarusz felől. 

Európának a migrációval szemben olyan szövetségesekre van szüksége, amelyek minél tágabbra tudják vonni a védelmi gyűrűjüket. Ha ez nincs, Európa összeroppan. Ilyen védelmi gyűrű szerepe van Törökországnak is 

– magyarázta. 

Török védelem az iráni határon. Fotó: OZKAN BILGIN

Ennek fényében azt ígérte, Magyarország szorgalmazni fogja az Európai Unióban minél nagyobb direkt pénzügyi támogatás nyújtását Törökországnak, úgy vélte, az uniónak a török határvédelmet is segítenie kellene. 

Sürgette azt is, hogy az unió minél nagyobb pénzösszegekkel segítse Ankarát az észak-szíriai helyzet stabilizálásában, amely Európa számára is nagyon fontos. A kormányfő tájékoztatása szerint  a Magyar–Török Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács 5. ülésén tárgyaltak még Recep Tayyip Erdoğan török államfővel a katonai együttműködés, a közös afrikai gazdasági együttműködés, továbbá Bosznia kérdéséről is. Orbán Viktor a kiváló kapcsolatok jeleként említette még, hogy a járvány kirobbanásakor, amikor még a maszk is hiánycikk volt, Törökország azonnal hazánk segítségére sietett alapanyaggal, de említette még a törököknek visszaszolgáltatott műkincseket is. – Nekünk is nagyon tetszettek, de sajnos nem a mienk – tréfálkozott. Orbán Viktor kifejtette, hogy Törökország 50 határőrt küld Magyarországra a magyar határ védelmére. A kormányfő hangsúlyozta: Budapest számára geopolitikai szempontból fontos, hogy Berlin és Moszkva mellett Ankarával is baráti, stratégiai szövetséget ápoljon. 

A migráció mellett azonban három másik nagy válság is fenyegeti Európát: egy egészségügyi, egy gazdasági és az energiaellátást érintő válság − hívta fel a figyelmet. Orbán Viktor a koronavírus-járvány elleni küzdelmet illetően arra emlékeztetett, hogy Magyarország és Törökország között a kétoldalú kereskedelmi kapcsolat a pandémia alatt nemhogy visszaesett, hanem több mint 30 százalékkal nőtt, megközelítve a négymilliárd dollárt. Egyúttal felidézte, hogy a válság elején, amikor a védekezés legalapvetőbb eszközei, például maszkok sem álltak rendelkezésre, Ankara alapanyagot szállított Magyarországra, elősegítve a hazai gyártást.

A gazdasági válsággal kapcsolatban Orbán Viktor közölte: a magyar kormány úgy döntött, hogy beruházásokkal küzdi le a válságot, amihez külföldi beruházók kellenek. Jelezte: óriási sikernek tartja, hogy a világ egyik legnagyobb csomagolóanyag-ipari vállalata minden idők legnagyobb magyar-török beruházását, egy 70 milliárd forint értékű gyárépítést valósít meg Kaposvár mellett.

   Elmondta azt is, hogy folytatják a nukleáris energiával történő együttműködést tudományos, kutatási és képzési területen. Jelezte: Magyarország megnövelte a török diákok számára nyújtott ösztöndíjas helyek számát 150-ről 200-ra. Hozzátette: ennek a kontingensnek egy része kifejezetten nukleáris tanulmányokat folytató diákok számára lesz elérhető.

A közmédia kérdésére válaszolva Orbán Viktor elmondta: az üzemanyagárak olyan mértékben nőttek meg és úgy húzzák magukkal az inflációt, hogy a kormánynak itt lépéseket kellett tennie. Úgy döntöttek, hogy 480 forinton a benzint és a dízel üzemanyagot is maximálják. Olcsóbb lehet, drágább nem.

Három hónapra hoztuk ezt a döntést, február végén fogjuk újra értékelni a helyzetet. Ez megterhelő a nagy energiacégeknek, akiknek a profitjuk egy részéről most le kell mondaniuk, de annak érdekében, hogy a magyar gazdaság fejlődhessen és a magyar családok biztonságban legyenek, ezt a lépést meg kellett tenni

 − jelentette ki.

 A 2024-es esztendő Törökország és Magyarország közös kulturális éve lesz

− ezt már Recep Tayyip Erdoğan török elnök jelentette ki, miután Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel folytatott tárgyalásait követően közös sajtótájékoztatót tartottak.

Erdoğan utalt arra, hogy 2024-ben lesz a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 100. évfordulója, és a közös kulturális év megrendezésével erről fognak megemlékezni. A sajtóértekezleten Erdoğan köszönetet mondott Magyarországnak azért, hogy nemzetközi téren kiállt Törökország mellett és mindig támogatta annak európai uniós csatlakozási tárgyalásait is. A magyar és török félnek az a célja, hogy 6 milliárd dollárra növelje a jelenleg mintegy 4 milliárd dolláros éves kereskedelmi forgalmat - jelezte, hozzátéve, hogy pillanatnyilag körülbelül 500 török cég van jelen Magyarországon.

Erdoğan újságírói kérdésre válaszolva a migráció témájában kijelentette, hogy Görögország „halálra ítélte” az Égei- és a Földközi-tengeren keresztül Európába tartó migránsokat. A török vezető Kiriákisz Micotákisz görög miniszterelnök azon előző napi megjegyzésére reagált, amely szerint a migráció problémája Törökországból fakad.

A magyar miniszterelnököt elkísérte útjára mások mellett Szijjártó Péter is. A külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy Magyarország, Törökország és Azerbajdzsán a Türk Tanács koordinálásval 

félmillió adag vakcinát ajándékoz a leginkább rászoruló afrikai országoknak. 

A török kezdeményezésből hazánk 200 ezer Sinopharm-oltónyaggal veszi ki a részét. – Magyarország elég vakcinával rendelkezik ahhoz, hogy mindenki felvehesse az első, a második és a harmadik oltást, s még biztonsági tartalék is van, így most más, nehezebb helyzetben lévő államokon is tud segíteni – magyarázta. 

Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy megduplázódott a kereskedelmi forgalom Magyarország és a Türk Tanács államai között az elmúlt nagyjából tíz évben, és csak idén további 28 százalékkal emelkedett. A tárcavezető kiemelte azt is, hogy a nemzetközi beavatkozás afganisztáni kudarca miatt a tömeges migrációs áradatok egyre nagyobb nyomást jelentenek a térségre és a világra nézve; ezzel kapcsolatban pedig szolidaritásáról biztosította a szomszédos, illetve a migrációs útvonal mentén fekvő országokat.

Orbán Viktor és a magyar kormány tagjai a 2013-ban létrejött Magyar-Török Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács 5. ülése keretében tartózkodnak a török fővárosban. A magyar miniszterelnök pénteken a Türk Nyelvű Államok Tanácsának csúcstalálkozóján tárgyal partnereivel Isztambulban.

Borítókép: Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdoğan török államfő Ankarában. (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)