„A NATO-nak fel kell hagynia a katonai tevékenységgel Kelet-Európában”

Moszkva szeretné, ha a szövetség és az Egyesült Államok is kötelezettséget vállalnának a vitás kérdések békés rendezésére.

Washington, 2021. december 8. A washingtoni Fehr Hz ltal kzreadott kpen Joe Biden amerikai elnk (j) videkonferencia keretben folytat megbeszlst Vlagyimir Putyin orosz elnkkel (a kijelzn) a washingtoni Fehr Hzban 2021. december 7-n. A megbeszlsen rszt vesz Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsgi tancsad (b), Antony Blinken amerikai klgyminiszter (j2) s Eric Green, a nemzetbiztonsgi tancs Oroszorszgrt s Kzp-zsirt felels igazgatja (j3). MTI/AP/A washingtoni Fehr Hz/Adam Schultz Fotó: Adam Schultz Forrás: MTI/AP/A washingtoni Fehér Ház

A NATO-országoknak Moszkva szerint a Baltikum kivételével fel kell hagyniuk a katonai tevékenységgel a volt Szovjetunió területén.

Ez derült ki egyebek között abból a két, az orosz külügyminisztérium által pénteken nyilvánosságra hozott, a kezdeményező kinyilvánított szándéka szerint a felek biztonságát szavatolni hivatott megállapodástervezetből, amelyet Oroszország az Egyesült Államokkal, illetve az észak-atlanti szövetséggel javasol megkötni. Moszkva egyebek között azt szeretné, ha a felek közösen kötelezettséget vállalnának a vitás kérdések békés rendezésére, tartózkodnának az erő alkalmazásával történő fenyegetéstől, és megerősítenék, hogy nem tekintik egymást ellenségnek.

Az orosz fél szerint Ukrajnában, Kelet-Európában, a Kaukázuson túli területeken és Közép-Ázsiában a NATO-nak le kellene mondania mindennemű katonai tevékenységről. 

Az Egyesült Államoknak Moszkva szerint vállalnia kellene, hogy megakadályozza a NATO keleti bővítését, és elutasítja a volt szovjet tagköztársaságoknak a szövetséghez történő csatlakozását. Az amerikai félnek emellett kötelezettséget kellene vállalnia arra, hogy nem létesít katonai támaszpontokat a Szovjetunió olyan volt tagköztársaságaiban, amelyek nem tagjai a NATO-nak.

A felek tartózkodnak attól, hogy fegyveres erőiket és fegyverzetüket – egyebek között nemzetközi szervezetek, katonai szövetségek vagy koalíciók keretében – olyan területekre telepítsék, ahol az ilyen telepítést a másik fél a nemzetbiztonságát fenyegető veszélyként érzékelheti, kivéve a felek nemzeti területén történő telepítést

– áll az egyik dokumentumtervezetben.

A javaslat értelmében Oroszországnak és az Egyesült Államoknak vállalnia kell, hogy nem törekszik más államok területét felhasználni „a másik fél elleni fegyveres támadás vagy a másik fél alapvető biztonsági érdekeit érintő egyéb cselekmények előkészítése vagy végrehajtása céljából”. Moszkva azt javasolja, hogy Oroszország és a NATO tagjai ne telepítsenek csapatokat és fegyvereket olyan más európai országokba, ahol 1997 előtt nem voltak. Moszkva emellett azt is javasolta, hogy Oroszország és az Egyesült Államok ne telepítsen nukleáris fegyvereket a határain kívül, és a már ott lévőket vonja vissza. Az elképzelés szerint Oroszországnak és a NATO-nak meg kellene fogadnia, hogy nem telepít közepes és rövid hatótávolságú rakétákat olyan körzetbe, ahonnan el tudja érni egymás területét.

A tervezet felhívja Oroszországot, az Egyesült Államokat és a NATO többi atomhatalmát, hogy kötelezze el magát a nukleáris háború kirobbantása lehetetlenségének elve mellett, sürgetve a feleket, hogy erősítsék meg, „nukleáris háborút nem lehet megnyerni, és soha nem szabad vívni, és ismerjék el, hogy mindent el kell követni a nukleáris hatalmak közötti háború elkerüléséért”.

Az orosz elképzelések kitérnek a felek közötti sürgősségi kapcsolattartást szolgáló „forró drótok” létrehozására is. Arra köteleznék a feleket, hogy „ne teremtsenek olyan körülményeket vagy helyzeteket, amelyek veszélyt jelentenek, vagy amelyekről úgy tűnhet, hogy veszélyt jelentenek a többi fél nemzetbiztonságára”. A javaslatok emellett mechanizmusokat vázolnak fel az egyes régiókban, így a Balti- és a Fekete-tenger térségében bekövetkező potenciális incidensek megelőzésére. Ezek között szerepel egy, a hadihajók és a katonai repülőgépek közötti maximális megközelítési távolságról történő megállapodás.

Az orosz fél emellett kölcsönös önmérsékletet javasol a katonai tervezésben és a hadgyakorlatok végrehajtásakor. Moszkva szerint meg kell állapodni, hogy az orosz és a NATO-csapatok nem végeznek dandárszintet meghaladó hadgyakorlatokat vagy más katonai tevékenységeket egy, az Oroszország és a szövetség tagállamai közötti határvonal mindkét oldalán elhelyezkedő, egyeztetett szélességű és konfigurációjú övezetben. Moszkva azt is szeretné, ha a felek rendszeresen és önkéntesen eszmecserét folytatnának az aktuális fenyegetésekről és biztonsági kihívásokról, valamint tájékoztatnák egymást a katonai gyakorlatokról és manőverekről, és fenntartanák a katonai doktrínáik rendelkezéseit.

Az orosz javaslatokat szerdán hivatalosan átadták az amerikai félnek. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes közölte, hogy kormánya „akár holnap” kész lenne megkezdeni a tárgyalásokat. Moszkva Genfet javasolta a tárgyalások helyszínéül. Az orosz diplomata óvta az Egyesült Államokat és a NATO-t attól, hogy figyelmen kívül hagyja az orosz javaslatokat.

Fehér Ház: Washington európai szövetségeseivel egyeztet Moszkva tárgyalási javaslatáról  –Az Egyesült Államok megkapta Oroszország javaslatát, hogy kezdjenek tárgyalásokat a biztonsági helyzetről, és jelenleg az európai szövetségeseivel és partnereivel egyeztet az orosz kezdeményezésről – nyilatkozott Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője pénteken, hangsúlyozva: „Európai szövetségeseink és partnereink részvétele nélkül nem lesznek tárgyalások Oroszországgal az európai biztonsági helyzetről.” Oroszország csütörtökön bejelentette, hogy „bármelyik pillanatban” hajlandó orosz kormányzati tárgyalópartnert küldeni az Oroszország által az Észak-atlanti Szerződés Szervezetétől (NATO) kért biztonsági garanciákról folytatandó tárgyalások megkezdésére, hogy ezzel is csökkentsék az orosz–ukrán válsággal kapcsolatos feszültséget. Pénteken az orosz külügyminisztérium nyilvánosságra hozott két, a kezdeményező kinyilvánított szándéka szerint a felek biztonságát szavatolni hivatott megállapodástervezetet is, amelyet Oroszország az Egyesült Államokkal, illetve az észak-atlanti szövetséggel javasol megkötni.

 Borítókép: A washingtoni Fehér Ház által közreadott képen Joe Biden amerikai elnök (j) videókonferencia keretében folytat megbeszélést Vlagyimir Putyin orosz elnökkel (a kijelzőn) 2021. december 7-én (Fotó: MTI/AP/a washingtoni Fehér Ház/Adam Schultz