Belaruszban közzétették az alkotmánymódosítás tervezetét

Aljakszandr Lukasenka elnök a megmozdulások ellenére 2035-ig bebetonozhatja a hatalmát.

Minszk, 2021. november 16. A fehérorosz elnöki sajtószolgálat által közreadott képen Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő kormányülésen vesz részt Minszkben 2021. november 16-án. Lukasenka kijelentette: el akarja kerülni, hogy a fehérorosz-lengyel határon kialakult migránsválság konfrontációhoz vezessen. MTI/EPA/Fehérorosz elnöki sajtószolgálat Fotó: - Forrás: MTI/EPA/Fehérorosz elnöki sajtószolgálat

Közzétették hétfőn Belaruszban az alkotmánymódosítás tervezetét, amely elemzők szerint egyebek közt lehetővé tenné az ország tekintélyelvű elnöke számára, hogy

a hónapokon át tartó tiltakozó megmozdulások ellenére 2035-ig bebetonozza a hatalmát.

A javasolt alkotmánymódosítást Aljakszandr Lukasenka elnök hivatalos honlapján, illetve a BelTA állami hírügynökség internetes oldalán tették közzé, és felszólították a fehéroroszokat, hogy fűzzenek hozzá kommenteket, tegyenek javaslatokat, és fejtsék ki a véleményüket a változtatásokról.

A módosítások értelmében az államfő ismét csak két ötéves cikluson keresztült tölthetné be a tisztséget - ezt a korlátozást korábban Lukasenka elnöksége idején törölték el -, de csak akkor lépne ismét életbe, ha új elnököt választanának, így Lukasenkát még további két alkalommal újra lehetne választani, ha a mostani mandátuma 2025-ben lejár. Lukasenka így legalább 2035-ig szabaddá tette a maga számára az utat, amikor 81 éves lesz - közölte az AFP francia hírügynökséggel Valerij Karbalevics független politikai elemző.

A tervezet kiterjeszti a parlament mandátumát a jelenlegi négy évről ötre, bevezeti az Összfehéroroszországi Népi Gyűlés intézményét, az új kormányzati szerv párhuzamosan működne a törvényhozással. Garantálja továbbá a volt elnökök mentelmi jogát a hivatali idejük idején elkövetett cselekmények miatt indított eljárásokban.

Az alkotmánymódosítást népszavazásra bocsátják, a tervek szerint februárban. A referendum akkor lesz érvényes, ha legalább 50 százalékos részvétel mellett a szavazók több mint 50 százaléka támogatja.

Lukasenka huszonhét éves elnöksége alatt három népszavazást tartottak a volt szovjet köztársaságban: az elnöki ciklusok eltörléséről, az alkotmány módosításáról, illetve a szovjet időkben használt állami jelképek újbóli bevezetéséről. A tavaly augusztusi, erősen vitatott tisztaságú elnökválasztás után korábban soha nem látott tiltakozó hullám rázta meg Belaruszt. Lukasenkát a hivatalos választási eredmény szerint a szavazatok több mint 80 százalékával választották meg hatodik egymást követő mandátumára, amit az ellenzék és a nyugati országok nem fogadtak el. Lukasenka brutálisan nyomta el a tiltakozásokat, több mit harmincötezer embert vettek őrizetbe, a rendőrök ezreket bántalmaztak, sokan külföldre menekültek.

A javasolt alkotmánymódosításokat a tiltakozások idején szövegezték, amikor Lukasenka számára világossá vált, hogy „elveszítette a városi lakosság többségének a támogatását” 

– vélte Karbalevics. Az elemző szerint az Összfehéroroszországi Népi Gyűlés intézményének bevezetése tartalék terv a tekintélyelvű vezető számára, ha lemondásra kényszerül az elnöki tisztségről.

A javasolt módosítások szerint a hivatalban lévő elnök automatikusan az 1200 tagú népi gyűlés tagja lesz, és ő lehet a testület elnöke, ha a többi képviselő megválasztja. A testület évente legalább egyszer ülésezne, és a hatáskörébe tartozna politikai irányvonalak kidolgozása, törvénytervezetek, alkotmánymódosítási javaslatok benyújtása, a Központi Választási Bizottság és a legfelsőbb szintű bíróságok bíráinak megválasztása. A népi gyűlés engedélyezné az elnök javaslatára fehérorosz csapatok külföldi bevetését és az elnök felmentését, ha megsérti az alkotmányt, hazaárulásban vagy más súlyos bűncselekményben találják bűnösnek.

Karbalevics szerint a tartalék terv veszített a jelentőségből, amióta az Oroszország támogatta Lukasenka rendszere felszámolta a tiltakozó mozgalmat.

– Így a javasolt módosítások kettős célt szolgálnak: lehetővé teszik, hogy Lukasenkát 2035-ig elnökké válasszák, illetve az Összfehéroroszországi Népi Gyűlés esetleges elnökeként is hatalmon maradhat 

– fejtette ki az elemző.

A módosítások érintik Fehéroroszország „semlegességét” és „atomfegyver-mentességét” is. Lukasenka novemberben felajánlotta, hogy befogad orosz atomfegyvereket, ha a NATO atomfegyvereket telepít Németországból Kelet-Európába.

   Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezető, aki Lukasenka ellenlábasa volt az augusztusi elnökválasztáson, hétfőn bírálta a tervezett alkotmánymódosításokat. A Litvániába menekült Cihanouszkaja a Telegram üzenetküldő alkalmazásban közzétett közleményében hangsúlyozta: a fehéroroszoknak felajánlották a választást Lukasenka és Lukasenka között. 

–Márpedig nem fogjuk őt választani, mint ahogyan tavaly sem tettük

– tette hozzá.

Borítókép:  A belarusz elnöki sajtószolgálat által közreadott képen Aljakszandr Lukasenka államfő kormányülésen vesz részt Minszkben 2021. november 16-án (Fotó: MTI/EPA/Belarusz elnöki sajtószolgálat)