– Ne lepődjön meg senki, ha Oroszország provokál vagy incidenst okoz Ukrajnában, majd megpróbálja felhasználni azt a katonai beavatkozás igazolására abban a reményben, hogy mire a világ rájön a cselre, már túl késő lesz – jelentette ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter csütörtökön Berlinben. Az amerikai diplomácia vezetője a német–amerikai és a transzatlanti együttműködés erősítését szolgáló Atlantik-Brücke közhasznú egyesület fórumán elmondott beszédében az orosz–ukrán határ térségében végrehajtott orosz csapatösszevonásról szólva kiemelte, hogy Vlagyimir Putyin szándéka világos:
az orosz elnök az Ukrajna elleni „invázió alapját építi, mert nem hisz abban, hogy Ukrajna egy szuverén nemzet”.
Aláhúzta, hogy a konfliktus túlmutat önmagán, Ukrajna és a világ összes többi országának szuverenitásáról és önrendelkezéséről szól, „magva” pedig az, hogy Oroszország elutasítja a hidegháború utáni európai rendet, amely a szabadságra és a békére épül. Moszkva ezzel globális alapelveket, a nemzetközi béke és biztonság elveit kérdőjelezi meg. A kelet-ukrajnai válság így globális jelentőségű, hiszen ha valahol semmibe veszik a szuverenitás, az önrendelkezés, a béke és a biztonság elveit, akkor az egész világon „erodálódnak”, majd „elenyésznek”.
– Ezért nem szabad hagyni, hogy Oroszország büntetlenül megszegje ezeket az alapelveket
– fejtette ki az amerikai külügyminiszter, hangsúlyozva, hogy országa és európai szövetségesei a diplomáciai megoldást pártolják, de ha ez nem lehetséges, ugyanolyan egységben állnak ki, mint a hidegháború idején.
Erről szólt Annalena Baerbock német külügyminiszter is az amerikai kollégájával – megbeszélésük után – tartott közös sajtótájékoztatón, jelezve, hogy a Nyugat nem lehet tekintettel a saját gazdasági érdekeire, ha meg kell büntetni Oroszországot erőszakos magatartásáért. Oroszország minden újabb agresszív lépése súlyos válaszlépéseket váltana ki, és ez „kifejezetten érvényes akkor is, ha ezeknek az intézkedéseknek gazdasági következményei lesznek számunkra” – fogalmazott a német diplomácia vezetője.
– Az ukrán válság ügye az európai békerend megőrzéséről szól. Ez a rend létfontosságú nekünk, ezért nincs más választásunk, mint következetesen kiállni érte és megvédeni
– mondta Annlena Baerbock.
A gazdasági büntetőintézkedésekkel kapcsolatban Antony Blinken megjegyezte, hogy az Oroszországot Németországgal Ukrajna kikerülésével összekapcsoló Északi Áramlat 2 földgázvezeték üzembe helyezésének ügye „nyomásgyakorlási eszköz” Németország, az Egyesült Államok és az összes szövetséges számára. Annalena Baerbock a vezeték üzembe helyezésének esetleges megakadályozásáról kérdésre válaszolva felidézte Olaf Scholz kancellár két nappal korábbi nyilatkozatát, miszerint minden kérdést – így az Északi Áramlat 2 ügyét is – meg kell vizsgálni, ha Oroszország az Ukrajna elleni agresszió útját választja, és a Nyugatnak válaszolnia kell lépésére.
Borítókép: Annalena Baerbock német külügyminiszter amerikai partnerét, Antony Blinkent fogadja a berlini külügyminisztériumban 2022. január 20-án (Fotó: MTI/EPA/DPA Pool/Kay Nietfeld)
Orosz–ukrán háború
