Oroszország számára elfogadhatatlan Ukrajna NATO-tagsága, valamint az, hogy nyugati országok csapásmérő eszközöket telepítsenek ukrán területre és bázisokat hozzanak létre az Azovi-tengeren – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteki moszkvai évértékelő sajtóértekezletén.
Kategorikusan elfogadhatatlan számunkra az észak-atlanti szövetség megjelenése közvetlenül a határainkon, különösen figyelembe véve az ukrán vezetés – a korábbi és a mostani – irányvonalát. Mi több, ez valós vörös vonal
− mondta Lavrov. Elmondta azt is, hogy még ha Ukrajna a NATO-n kívül marad is, lehetségesek kétoldalú megállapodások az amerikaiakkal, a britekkel és más nyugati országokkal, amelyek katonai létesítményeket, bázisokat létesítenek az Azovi-tengeren. Kifejtette, hogy ez Oroszország számára szintén elfogadhatatlan, mert olyan csapásmérő fegyverek telepítése a szomszédaink, adott esetben Ukrajna területére, amelyek Oroszországra nézve fenyegetést jelentenének, egy másik vörös vonal.
Mint mondta, Oroszország bízik az általa követelt biztonsági garanciákról megkezdett tárgyalások folytatásában, de minden az orosz javaslatokra írásban adandó konkrét amerikai választól függ majd.
Oroszország annak a tapasztalatnak alapján sürget írásos garanciákat, hogy a Nyugat szerinte harminc éven át nem váltotta be ígéreteit. A tárgyalások kudarca esetére haditechnikai választ helyezett kilátásba.
Lavrov nem zárta ki, hogy a NATO megnövelheti gyors reagálású és különleges erőinek aktivitását az orosz határok közelében az elkövetkező két-három hónapban az Ukrajna elleni állítólagos orosz fenyegetésre hivatkozva. Kifogásolta, hogy a NATO, amely szerinte a Varsói Szerződés feloszlása után elvesztette létjogosultságát, Kína és Oroszország feltartóztatására hivatkozva igyekszik kibővíteni tagságát, „mesterségesen odacsábítva” Ukrajnát, valamint Finnországot és Svédországot. Moszkvának van alapja feltételezni, hogy „a semleges országok hozzájárulása Európa biztonságához nem csökken majd” és hangsúlyozta, hogy Oroszország tiszteletben tartja Finnország és Svédország szuverenitását.
Szavai szerint az EU ukrajnai katonai kiképző központjaiban lényegében oroszellenes harcosokat készítenek fel.
Mint mondta, Ukrajna területén több száz amerikai és brit katona tartózkodik. Rámutatott, hogy a Donyec-medencében a demarkációs vonal mentén mind nagyobb számban koncentrálódik az ukrán haderő, amelynek legütőképesebb egységeit olyan önkéntesek alkotják, akiket nemrégiben még Nyugaton is szélsőségesnek minősítettek.
Lavrov azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy a konfliktuspotenciál növelése révén döntő mértékben hozzájárult a világesemények kedvezőtlen alakulásához.
Lavrov szerint folytatódik az ENSZ Alapokmányán alapuló világrend aláásása és a nyugati országok zártkörű szervezetekkel próbálják meg helyettesíteni a világszervezetet, saját körben meghatározott szabályokkal pedig a nemzetközi jogot, a hozzájuk nem csatlakozó országokat pedig retrográdnak és revizionistának bélyegzik.
A külügyminiszter elmondta azt is, hogy teljes gőzzel halad a február 4-re kitűzött pekingi kínai–orosz csúcstalálkozó előkészítése. Lavrov elmondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a téli olimpiai játékok megnyitásának napján látogat Pekingbe, ahol teljeskörű tárgyalásokat folytat majd kínai hivatali partnerével, Hszi Csin-Pinggel. Az orosz diplomácia vezetője elmondta, hogy ő egy nappal korábban találkozik Van Ji kínai külügyminiszterrel, akivel részletesen megtárgyalja a nemzetközi kérdéseket.
Borítókép: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter 2020. március 3-án közös sajtótájékoztatón vesz részt finn kollégájával Helsinkiben (Fotó: Lehtikuva/Markku Ulander/Reuters )
