– Két év elteltével megtartott tárgyalásokon nem könnyű áthidalni a nézetkülönbségeket, de pozitív jel, hogy Oroszország hajlandó volt elkötelezni magát a párbeszéd mellett a NATO-val – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, a NATO–Oroszország Tanács ülését követően szerdán. Stoltenberg az orosz diplomaták, köztük Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes és Alekszandr Fomin, az orosz védelmi tárca miniszterhelyettese részvételével folytatott tanácsülést követően tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a felek őszinte és direkt megbeszélést folytattak az ukrán határon kialakult feszültségről és az európai biztonsági helyzetről. – Nem volt könnyű megbeszélés, de rendkívül fontosnak bizonyult, ugyanis a résztvevők kifejezték a párbeszéd folytatása iránti elkötelezettségüket, egy mindkét fél számára megfelelő megoldás érdekében – mondta.
A főtitkár hangsúlyozta, hogy jelentős különbségek vannak a NATO-szövetségesek és Oroszország között, és az Ukrajnával kapcsolatos kérdéseket nem lesz könnyű áthidalni.
Pozitív jelnek nevezte azonban, hogy az összes NATO-szövetséges és Oroszország egy asztalhoz ült, és érdemi témákkal foglalkozott. Moszkva ugyanakkor azt is világossá tette, hogy még nem áll készen állandó, rendszeres ülések megtartására – tájékoztatott. – Azt javasoltam Moszkvának, hogy tartsunk rendszeres megbeszéléseket, egyebek mellett az európai rakétarendszerek jövőjéről, de Oroszország időt kért a válaszadásra – fogalmazott.
– A NATO továbbra is készen áll a párbeszédre Oroszországgal a témák széles köréről, ha Moszkva a politikai megoldást választja a feszültség oldására, ugyanakkor nem kötünk kompromisszumot az alapelveket illetően, ahogyan az európai biztonság szavatolása terén sem
– húzta alá.
Tájékoztatása szerint Oroszország kérése az volt, hogy a NATO számolja fel az orosz határhoz közelében telepített rakétaelhárító rendszereket, és ne vegyen fel új tagokat. A NATO ugyanakkor felszólította Oroszországot, hogy vonja vissza csapatait az ukrán határ közeléből és tartsa tiszteletben Ukrajna önállóságát és területi egységét. A NATO továbbá azt kérte Oroszországtól, hogy a korábbi megállapodásoknak megfelelően katonai tevékenységét végezze átlátható módon.
Kérdésre válaszolva Stoltenberg megerősítette:
a NATO ajtaja nyitva áll, ami azt jelenti, hogy minden európai országnak joga van szabadon és önként dönteni arról, hogy mely szövetséghez vagy szerződéshez kíván tartozni. Oroszország nem szólhat bele abba, ha Ukrajna csatlakozni kíván a NATO-hoz
– szögezte le.
Stoltenberg visszautasította azt az állítást, hogy a katonai szövetség bővítése agresszív lépésnek számítana, és kijelentette: a NATO nem köt kompromisszumot azt illetően, hogy mely ország kíván csatlakozni a katonai szövetséghez. Végezetül arra figyelmeztetett, hogy valós veszélye van egy új fegyveres konfliktus kialakulásának Európában, de hozzátette: a NATO megtesz mindent, hogy megakadályozza minden ilyen forgatókönyv megvalósulását. Hozzátette ugyanakkor: a NATO kész megerősíteni katonai erejét a keleti tagországokban, ha Oroszország ismét erőszakot alkalmazna Ukrajnával szemben.
Borítókép: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes (jobbra) a NATO–Oroszország Tanács ülésén a szervezet brüsszeli székházában 2022. január 12-én (Fotó: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet)
