A terror új formája tartja rettegésben Németországot

Negyvenkilenc embert löktek vasúti sínekre 2021-ben, az elkövetők több mint fele külföldi.

GERMANY-TRANSPORT-DEATH Fotó: FRANK RUMPENHORST Forrás: Europress/AFP

Negyvenkilenc embert löktek vonat elé tavaly Németországban – számolt be róla a Die Welt című német napilap.

Az Exxpress osztrák hírportál a terror új formájának minősítette a számadatot, 2020-ban ugyanis még hússzal kevesebb, 29 ilyen eset történt Németországban.

A jelenséggel egyre több tartomány kénytelen szembesülni. Novemberben például egy 37 éves férfit Münchenben löktek a sínekre, a szerelvény áthajtott rajta, egyik lábát amputálni kellett. Ugyanabban a hónapban Hamburgban egy hetvenéves idős ember szenvedett sérüléseket, amikor egy 32 éves elkövető a sínekre lökte. Októberben a Baden-Württemberg tartománybeli Freiberg am Neckar vasútállomásának peronján történt hasonló incidens: egy fiatalember a barátnőjével veszekedett, a hozzájuk odalépő, a feszültséget csillapítani szándékozó húszéves fiatalembert a sínekre dobta a vitatkozó férfi. A Die Welt azonban megjegyzi: sem ő, sem a másik 48 szerencsétlenül járt ember nem halt meg; a szövetségi rendőrség statisztikái szerint a korábbi években voltak halálesetek is.

Az utóbbi évek legismertebb, egyben legtragikusabb esete hetekig szerepelt a napilapok címlapjain.

Egy negyvenéves eritreai férfi 2019 júliusában a frankfurti főpályaudvaron a vonat alá lökött egy anyát és nyolcéves kisfiát. Utóbbi a helyszínen életet vesztette, míg az anyát egy idősebb nő mentette meg.

Noha az igazságügyi elmeszakértő szerint az elkövető a paranoid skizofrénia tüneteit mutatta, az incidens ismét heves vitát váltott ki arról, hogy milyen hátrányokkal jár a befogadó bevándorláspolitika.

A Die Welt szerint miközben leginkább alkohol vagy kábítószer befolyása alatt lévő, illetve zavart elmeállapotú emberek követnek el ilyen szörnyű bűncselekményeket, figyelemreméltó, hogy

az esetek több mint felében külföldi állampolgár volt a tettes.

A lap úgy véli, cselekedeteik mögött társadalmi és kulturális okokat kell keresni, például a beilleszkedési gondokból fakadó jövőkép hiányát. – 2015 után láthattuk, hogy egyes bevándorlók pszichológiai problémáit nem kezelték kellőképpen – mondta a lapnak Martin Rettenberger, a bűnügyi dokumentációs központ, a Kriminologischen Zentralstelle igazgatója, utalva a Németországot is elért 2015–16-os migrációs hullámra. Mint mondta, a sínekre lökött emberek magas száma nyugtalanító.

A német vasutak, a Deutsche Bahn és a rendőrség a frankfurti esetet követően arról döntött, hogy 2024-ig nyolcezerről 11 ezerre növeli a térfigyelő kamerák számát a vasútállomásokon.

Eddig nem sok előrelépés történt. A repülőterekhez képest szinte semmilyen biztonsági intézkedést nem vezettek be a vasútállomásokon

– panaszolta Andreas Rosskopf, a GdP rendőrszakszervezet vezetője.

Borítókép: Virágokat helyeznek el a frankfurti vasútállomáson a vonat alá lökött kisfiú emlékére 2019 júliusában. (Fotó: DPA/AFP/Frank Rumpenhorst)