Finnország fontolóra veszi Ukrajna pénzügyi megsegítését, ha katonai támadás érné – jelentette ki Sanna Marin miniszterelnök rendszeres havi sajtótájékoztatóján kedden, megjegyezve, bonyolultabb kérdés, hogy a segítség magában foglalná-e a fegyverexportot is – számolt be az Euractiv brüsszeli hírportál. A finn kormányfő kitért az Oroszország elleni esetleges szankciókra, valamint a NATO-tagságról szóló vitára is.
Amennyiben bekövetkezne Oroszország támadása Ukrajna ellen, és ennek nyomán az Európai Unió (EU) szankciókat, Oroszország pedig ellenintézkedéseket vezet be, a finn vállalatok is az érintettek között lennének, s ezzel kapcsolatban a finn kormányfő elmondta: Finnország és Oroszország kereskedelmi kapcsolatait megvitatták az európai partnerekkel, és Helsinki álláspontja megértésre talált.
A Krím félsziget annektálása után az EU által bevezetett büntetőintézkedések Finnország Oroszországba irányuló exportjának mindössze fél százalékát érintették. Az orosz ellenszankciók viszont keményebben sújtották Finnországot, mivel Oroszország blokkolta a finnek Oroszországba irányuló exportjának mintegy 5 százalékát, amely főként élelmiszerekből, például tej- és hústermékekből áll. Az oroszok Ázsiából gyorsan találtak helyettesítő piacokat, a finn GDP-re gyakorolt hatás 0,1 százalékos volt. Ezúttal a következmények még jelentősebbek lehetnek, ha az energia is felkerül a szankciós listára. A finn miniszterelnöknőt ismét megkérdezték Finnország esetleges NATO-tagságáról és -kérelméről. Az év elején Marin heves vitát váltott ki azzal a jóslatával, hogy a 2023 áprilisában esedékes következő parlamenti választások előtt „nagyon valószínűtlennek” tűnik a csatlakozási kérelem benyújtása. A kormányfő ugyanakkor most kitartott korábbi kijelentése mellett, miszerint mégsem kizárt hogy Finnország még ebben a parlamenti ciklusban beadja jelentkezését az észak-atlanti katonai szövetséghez.
Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (k) (Fotó: MTI/EPA/Oleg Petraszjuk)
