„Mindenkinek itt van a felépített világa, ez a mi földünk”

Nagyapáink is túlélték a málenkij robotot, és úgy gondolom, voltak már nehezebb idők itt. Elsősorban imára és kitartásra van szükség, utána pedig vissza kell állítanunk mindent úgy, ahogy régen volt – mondta el a Magyar Nemzetnek Darcsi Karolina (képünkön). A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) kommunikációs titkára bízik abban, hogy azok a magyarok, akik az Ukrajnában kialakult háborús helyzet miatt elhagyták Kárpátalját, visszatérnek majd. A lapunknak adott interjúból kiderült, Ukrajna magyarlakta térségéből eddig leginkább a kisgyerekes családok és azok a férfiak távoztak, akik a kötelező behívásokban érintettek.

Fotó: Mirkó István

– Hogyan hat a jelenlegi háborús helyzet Kárpátaljára, az ottani magyar lakosságra?

– Kárpátalján jelenleg stabil a helyzet, ez az egyik legstabilabb régió Ukrajna régiói közül. Volt egy kisebb pánikhullám az emberek körében, amikor elkezdték az üzemanyagot felvásárolni, illetve a bankrendszer, a kártyás fizetés már nem működött csütörtökön, így sokan sorban álltak a gyógyszertárakban, illetve a bankautomatáknál.

Itt Kárpátalján mindenki a békét várja, mi, magyarok is Ukrajna területi egységét támogatjuk, illetve azt, hogy ezek a harcok csituljanak, és békés, tárgyalásos úton valamilyen megoldás szülessen. 

Nagyon bízunk abban, hogy a Nyugat is szeretné normalizálni ezt az őrült helyzetet, ami kialakult az országban.

– Hogyan befolyásolta az Ukrajnában bevezetett hadiállapot a térség működését?

– Az általános hadiállapot azt eredményezte, hogy egész Ukrajna területén, így Kárpátalján is bevezették a kötelező katonai közigazgatást, tehát a helyi tanácsok már nem hozhatnak döntéseket, hanem kizárólag a megyei, járási, illetve a helyi katonai alakulatok vezetői irányítják Kárpátalját. A megye kormányzója pedig az, aki ennek a katonai adminisztrációnak a vezetője.

Kárpátalja elsősorban arra készül fel, hogy a megtámadott városokból elindult menekülteket befogadja.

Valamennyi kistérségben, járásban azon dolgoznak, hogy ezeket az embereket el tudják helyezni, élelmet, szállást adjanak nekik. Továbbá a városokban elkezdték megerősíteni azokat a stratégiailag fontos objektumokat, mint például a vízhálózatot, illetve ennek a központi elosztórendszerét, hogy ezekhez az áram, valamint a különböző források biztosítva legyenek. Az élelmiszert, az alapanyagokat is ellenőrzés alatt tartják, hogy legyen mindig elegendő készlet a polcokon, az emberek hozzá tudjanak jutni a termékekhez, ne alakuljon ki hiány. Az ukrán nemzeti valutának az árfolyamát sikerült tegnap rögzíteni, de a pénzváltóknál hatalmas különbségek alakultak ki. Egy háborús helyzetben azonban ez általában mindig elő szokott fordulni. 

Fotó: KMKSZ

– Csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök általános mozgósítást rendelt el. Mit jelent ez a kárpátaljai lakosságra nézve?

– Ez azt jelenti, hogy országszerte bármikor behívhatják szolgálatra a 18 és 60 év közötti hadköteles férfiakat. A behívás kilencven napra szólhat. Megvan ennek a rendje, és vannak olyanok is, akik kivételt képeznek a törvény alól. A jogászaink most nézik át, most próbáljuk elemezni, kik képezhetnek kivételt, mivel az éjszaka folyamán írta alá ezt a törvényt Volodimir Zelenszkij elnök úr. Az előző ukrán mozgósítási törvénybe még bekerült egy olyan módosítás Brenzovics Lászlónak, a KMKSZ elnökének javaslata alapján – aki korábban még parlamenti képviselő volt –, hogy azokat a hadköteles fiatalokat, akik például egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytatnak vagy szakképző intézetben tanulnak, nem lehet behívni, csak a legvégső esetben. Ez ugyanúgy vonatkozik a nagycsaládosokra, és van még néhány további kitétel. Az a mozgósítási törvény, amelyet az elnök most aláírt, ma reggel lett csak elérhető, így azt most elemezzük. De elvileg ez azt jelenti, hogy

18 és 60 év között minden férfi behívható katonai szolgálatra, és ez a szolgálat nem lehet több, mint kilencven nap.

Tegnap este kilenc óra óta az ukrán hadköteles férfiakat már nem engedik át a határokon, kizárólag az idősebb férfiakat, a nőket és a gyerekeket. A határok számukra átjárhatók, de Kárpátalja, és ezen belül a magyarlakta vidék a legstabilabbnak, a legbiztonságosabbnak tűnik jelenleg.

– Az interneten megosztott felvételeken az látszik, hogy csütörtökön óriási sorok alakultak ki a kárpátaljai határátkelőhelyeken. Sokan menekültek el innen Magyarország felé?

– Elsősorban nem a helyiek, a kárpátaljai magyarok álltak a sorban, hanem a támadást ért nagyvárosokból, Belső-Ukrajnából indult el több tízezer ember, akik Nyugatra próbálnak menni. Csak mi itt vagyunk a határ menti térségben, közvetlenül mellettünk történik mindez, Beregszász városán át halad a tömeg. Ha csak az autók rendszámát nézzük, rögtön lehet látni, hogy a menekülők kijeviek vagy belső-ukrajnaiak. Gyalogosan azonban sokan elhagyták a vidéket, Kárpátaljáról főleg a kisgyerekesek, illetve azok a férfiak, akik érintettek lettek volna a behívások miatt, már korábban, néhány nappal ezelőtt elmentek innen.

Határátlépésre várakozók az Asztély-Beregsurány ukrán–magyar határnál (Fotó: Facebook/Határhelyzet)

– Véleménye szerint visszajönnek, akik most elhagyták Kárpátalját?

– Bízunk benne, hogy visszajönnek, nagyon bízunk benne, hogy ez az őrület minél hamarabb befejeződik. Itt dolgunk és feladatunk van, és még lesz is szerintem.

Mindenkinek itt van a felépített világa, ez a mi földünk. Nagyapáink is túlélték a málenkij robotot, és úgy gondolom, voltak már nehezebb idők itt.

Elsősorban imára és kitartásra van szükség, utána pedig vissza kell állítanunk mindent úgy, ahogy régen volt. Úgyhogy nagyon bízunk benne, hogy visszajönnek ide. 

Borítókép: Kárpátaljai életkép (Fotó: Mirkó István)