Az Egyesült Államok napokon belül mintegy kétezer katonával erősítheti meg lengyelországi kontingensét – jelentette be szerdán Pawel Soloch, a lengyel nemzetvédelmi iroda (BBN) vezetője. A közszolgálati rádió első csatornájának adott interjúban Soloch felidézte John Kirbynek, az amerikai védelmi minisztérium szóvivőjének múlt hétfői bejelentését, amely szerint az Egyesült Államok készenlétbe helyezett 8500 katonát, hogy az orosz–ukrán feszültség miatt szükség esetén rendkívül rövid időn belül Európába telepíthesse őket.
Az amerikaiak kilátásba helyezték, hogy már a legközelebbi napokban 8500 katonát irányíthatnak át Kelet-Európába. Hozzánk az első fordulóban feltehetőleg mintegy kétezer katona érkezhet
– számolt be a folyamatban lévő szövetségesi tárgyalásokról a varsói államfői hivatal kötelékében működő BBN főnöke, hozzátéve, hogy pontos számot nem szeretne mondani.
Aláhúzta egyúttal, hogy a kelet-európai térségnek nyújtott amerikai támogatás két síkon történik: a katonák „fizikai jelenlétén” kívül működésbe hoznak olyan mechanizmusokat is, amelyek lehetővé teszik „egy jelentősebb létszámú” fegyveres alakulat átirányítását. „Ez a tevékenység szintén folyamatban van” – tette hozzá. Utalva a Boris Johnson brit és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő előző napi kijevi látogatásán bejelentett brit–lengyel–ukrán szövetség létrehozására, a tisztségviselő elmondta: az Egyesült Államok ehhez valószínűleg nem csatlakozik. Az oroszţukrán feszültséggel kapcsolatban kiemelte a „teljes” NATO és az Európai Unió egységének fontosságát, a tagállamok egységes kiállását és a Moszkva elleni szankciók támogatását „abban az esetben, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát”.
Megjegyezte azonban, hogy a NATO egységét illetően Németország magatartása kétségeket ébreszthet.
Mateusz Morawiecki a múlt héten nyugtalanítónak nevezte Berlin magatartását az orosz–ukrán feszültség ügyében. Csalódást keltőnek minősítette, hogy Berlin nem hajlandó engedélyezni, hogy Észtország – Németországtól kapott – fegyvereket szállítson Ukrajnába. A lengyel kormányfő kedden, ukrán kollégájával, Denisz Smihallal tartott kijevi sajtóértekezletén „geopolitikai kockázatnak” nevezte az orosz–német Északi Áramlat 2 gázvezeték beindítását. Közölte, hogy Lengyelország és Ukrajna közösen azzal a felhívással fordul Németországhoz, hogy ne helyezze üzembe a gázvezetéket, mert azzal Oroszország képes lesz Európát zsarolni.
Azt üzente Berlinnek, hogy „nem lehet egyik kézzel szolidaritást kifejezni Ukrajnával, a másikkal pedig aláírni az Északi Áramlat 2 tanúsító okmányait”.
Lengyelországban és a három balti országban 2016 óta állomásoznak a NATO, ezen belül az Egyesült Államok csapatai. Varsó és Washington 2020 augusztusában arról állapodott meg, hogy legalább ezerrel, 5500-ra növelik a lengyel földön állomásozó amerikai kontingens létszámát.
Borítókép: az amerikai tengerészgyalogság 8-as kétéltű hajórajának katonái egy másik európai országban, Romániában (Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement)
