Peking egyelőre a régi nótát fújja, hogy nem avatkozik bele más országok belügyeibe, s elvárja, hogy mások se avatkozzanak be az övéibe.
Sőt, Liu Hsziao-ming (Liu Xiaoming), néhány éve még befolyásos kínai diplomata Twitter-bejegyzésében rámutatott: hazája sohasem hódított meg más államot vagy keveredett proxy-háborúba, inkább békés megoldásra törekedett. Ezért volt, hogy az ENSZ legutóbbi közgyűlésén Kína tartózkodott az ukrajnai invázió elítélésétől, holott mindenki arra számított, hogy Oroszországgal közösen fogja megvétózni az elítélő határozatot. Ezt a magatartást némelyek fél győzelemnek könyvelték el, ékes bizonyítékaként a be nem avatkozás politikájának. Peking ugyanezen az alapon nem volt hajlandó eleget tenni Washington nyaggatásának sem, hogy beszélje le Moszkvát az invázióról.
Kínának – azaz a Kínai Kommunista Pártnak – mindemellett saját polgáraival is óvatosan kell bánnia, s csak megszűrve adagolja az ukrán konfliktussal kapcsolatos híreket. Ugyanis Kínának is van egy darázsfészke: Tajvan, a szakadár tartomány, amelyet Peking majd egyszer fennhatósága alá vonhat. Igen ám, de a kínai nacionalisták nem rejtik véka alá, hogy le kell rohanni a szigetet – ilyesmivel a kormány is fenyegetőzik gyengébb pillanataiban –, s ha a kabinet (és a párt) hallgat rájuk, ugyanaz a helyzet állhat elő, mint most Ukrajnában. Amellett hogy véres, elhúzódó és költséges háború kerekedne a dologból, Kína nyakába zúdulna a Nyugat, s megkísérelné kemény szankciókba fojtani az ázsiai birodalmat. Peking viszont azon a véleményen van, hogy a szankcionálás nagyon rossz módja a konfliktuskezelésnek.
Borítókép: Hszi Csin-ping kínai elnök a 2022-es pekingi téli olimpia nyitóünnepségén 2022. február 4-én (Fotó: MTI/AP/Pool/AFP/Anthony Wallace)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!