Nőhet a háború kiterjedésének veszélye

A NATO rendkívüli, csütörtöki találkozóján lengyel és balti kérésre újra terítékre kerülhet az Ukrajna feletti repüléstilalmi zóna terve. A nyugati szövetségesek között egyelőre egyetértés van ennek elutasításáról: a NATO-légtérzár Joe Biden, Olaf Scholz és Emmanuel Macron szerint is közvetlen konfrontációt eredményezne Oroszországgal. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint a katonai szövetségnek a felelőssége, hogy a konfliktus ne terjedjen Ukrajna határain kívülre.

NATO zárd le az eget! – kéri a tábla Kijevben. Fotó: Szabó Gergely

de az egyetlen elfogadható döntésnek azt tartja, ha a szövetségesek nem háborúznak az oroszokkal.

Írtunk róla: a lengyelek jelenleg is dolgoznak egy olyan nemzetközi koalíció létrehozásán, ami békemissziót vezényelne Ukrajnába. Ennek ötletét múlt héten mind a NATO-főtitkár, mind Németország szintén elutasította. A berlini kormány szóvivője Olaf Scholz üzenetét tolmácsolva rámutatott: jelenleg nem lehet egyértelmű különbséget tenni a humanitárius segélyező, valamint a harci misszió között. A békemisszió terve várhatóan szintén előkerül a brüsszeli NATO és EU-csúcson.

Miért veszélyes a légtérzár?

A közhiedelemmel ellentétben a légtérzárlat nem csupán egy katonai „félmegoldás”, hanem az ellenség légi fölényének visszaszorítására irányuló hadművelet, amely közvetlen és folyamatos összecsapásokat von maga után. A felek, akik egy ilyen zóna kialakításáról döntenek, vállalják, hogy bármely katonai objektumot – legyen az vadászgép vagy légvédelmi rendszer –, amely az adott légtérben tevékenykedik, kiiktatnak.

Jelen helyzetben a repüléstilalmi zóna bevezetésének ötlete több sebből is vérzik. Egyrészt az eddigi információk alapján az orosz haderő nem támaszkodik olyan mértékben légierejére, ami indokolttá tenné a zárlatot, a nagyvárosok ostrománál rendszerint a tüzérségi csapásokra helyeződik a hangsúly. Másrészt arról sem szabad megfeledkezni, hogy Oroszország és Belarusz területén olyan nagy hatótávolságú légvédelmi rendszerek vannak, amelyek kiiktatása nélkül nem lehet létrehozni a repüléstilalmi zónát. Amennyiben a NATO-egységek ezeket, valamint a zónát megsértő objektumokat támadnák meg, úgy automatikusan hadviselő féllé válnának – így a világ két legnagyobb nukleáris hatalma kerülne közvetlen konfliktusba egymással.

A légtérzárlat jelenleg tehát kevésbé szolgálná a civil lakosság védelmét, sokkal inkább eredményezné a konfliktus további eszkalálódását, amely így Ukrajna határain túlra is átgyűrűzne.

A repüléstilalmi zóna bevezetése ezáltal kritikus lépést jelentene egy újabb világháború kitörése felé, ez pedig teljesen ellentétes mind hazánk, mind Európa érdekeivel.

Borítókép: NATO-légtérzárat sürgető transzparens Kijevben (Forrás:MTI)