– Bár nincs döntés újabb szankciókról, új dimenzióba léptünk a háborús kockázatok tekintetében – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben, az uniós külügyminiszterek ülésének szünetében. Jelezte, a héten az orosz–ukrán háború diplomáciai nagyüzemet eredményez: kedden az ENSZ emberi jogi tanácsa ül össze, csütörtökön NATO- és uniós csúcstalálkozót tartanak Brüsszelben, pénteken pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsában is terítéken lesz a háború.
Az elkövetkező időszakban még keményebben, még egyértelműbben kell fellépnünk a nemzeti érdekeink, a béke és biztonság magyarországi garantálása érdekében
– húzta alá az új dimenzióval kapcsolatban. Kijelentette, az uniós ülésen hétfőn ismét hangsúlyosan felmerült, hogy az Oroszországból Európába történő energiaszállításokat szankcionálni kellene. Szijjártó Péter szerint tagországok egy jól meghatározható köre képviseli aktívan ezt az álláspontot, egy másik rész pedig kevésbé kezdeményezően, de támogatóan viszonyul a kérdéshez;
míg egy harmadik rész – beleértve hazánkat – világosan és egyértelműen, vörös vonalként kezeli az energiaszállításokkal szembeni szankciókat.
– Arra kértem a kollégákat, hogy az európai egység fenntartása érdekében a jövőben ne tegyenek olyan javaslatokat, amelyek alapján az energiaszállítást korlátozni kellene vagy leállítani. Vannak ugyanis olyan országok, amelyek rá vannak utalva az orosz energiahordozókra, és ezt nem jókedvünkben tesszük – szögezte le a miniszter, aki szerint az energiaellátás nem ideológiai, filozófiai kérdés. Szerinte racionálisan nézve ez a fajta függőség nemhogy holnapra vagy jövő hétre, de az elkövetkező egy-két esztendő vonatkozásában sem szorítható vissza.
Elvégeztük a házi feladatot, egyértelműek a vörös vonalak
– Ne okozzunk nagyobb kárt magunknak, mint annak, akit szankcionálni akarunk – mondta a büntetőintézkedésekről, hozzátéve: nem szabad európai uniós országok energiaellátását kockáztatni. Mint fogalmazott, Magyarország elvégezte a házi feladatát, a földgázrendszere hat szomszédos országgal is össze van kötve. Szijjártó Péter hangsúlyozta: amennyiben a „környéken” nem termelnek ki újabb földgázforrásokat, akkor viszont lehetetlen eredményesen beszélni az újabb források bevonásáról. – Amíg ez a helyzet, a mi vörös vonalaink világosak, korlátozó intézkedéseket nem fogunk támogatni – húzta alá. Emlékeztetett,
a legutóbbi, immár negyedik szankciós csomag összeállításakor Magyarország már eredményesen küzdött azért, hogy az orosz energiaszállításokat ne szankcionálják.
Fizikai biztonság: légi háborút jelentene a légtérzár
– A NATO ne legyen hadviselő fél, ennek érdekében mindent meg kell tenni – összegezte a legutóbbi NATO-találkozó végkövetkeztetését a tárcavezető, aki szerint Magyarország ragaszkodik ehhez, a katonai szövetség ezen pozíciója a magyar nemzeti érdekkel teljesen egybeesik, ugyanakkor
egyre erőteljesebbek azok a javaslatok, amelyek repüléstilalmi övezet létrehozását célozzák Ukrajna felett.
– A repüléstilalmi övezet létesítése és fenntartása légi háborút jelentene – hangoztatta Szijjártó Péter. (Az ügyről itt írtunk részletesen.)
A tárcavezető egyúttal kritikával illette az ukrajnai, szárazföldi békefenntartó misszióról szóló javaslatokat, mondván: ezek pedig a szárazföldi háború kockázatát hordozzák magukban. – Magyarország érdeke egyértelmű: ki akarunk maradni a háborúból – húzta alá, bejelentve:
hazánk a légi és szárazföldi háború kockázatával járó javaslatokat is ellenezni fogja.
A menekülthelyzetről szólva Szijjártó Péter kijelentette: a brüsszeli ülésen sokan elismerték a lengyelek és magyarok erőfeszítéseit, hiszen jelenleg Lengyelország és Magyarország viselik a legnagyobb migrációs terhet. – Két olyan országról van szó, amelytől az uniós forrásokat viszont visszatartják – emlékeztetett Szijjártó Péter, furcsának nevezve az ellentmondást, az előállt helyzetet.
Borítókép: a külgazdasági és külügyminiszter (Forrás: Kurucz Árpád/MN)
Légtérzár
