A NATO és a németek is elutasítják az ukrajnai békemisszió tervét

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Olaf Scholz is elutasította szerdán a lengyel javaslatot egy Ukrajnában létrehozandó, békefenntartó misszióról. A berlini kormány szerint jelen körülményekben nehezen lehetne különbséget tenni a humanitárius segélyezés és a harci misszió között – vörös vonal, hogy NATO-csapatok lépjenek a háborús ország területére.

Szvitlodarszk, 2022. február 24. Ukrán katona áll az ukrán erõk által ellenõrzött területen az oroszbarát szeparatisták ellenõrzése alatt álló területtõl elválasztó határon a kelet-ukrajnai Szvitlodarszk közelében 2022. február 23-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban katonai mûvelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erõk mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenõrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadmûveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen. MTI/AP/Jevhen Maloletka Fotó: Jevhen Maloletka

A NATO nem tervez csapatokat küldeni Ukrajnába. Támogatjuk az orosz–ukrán béketárgyalásokat, a diplomáciai megoldások keresését

– erről Jens Stoltenberg NATO-főtitkár beszélt szerdán Brüsszelben a tagországok védelmi minisztereinek rendkívüli találkozója után. A norvég diplomata arra az újságírói felvetésre válaszolt, hogy a katonai szövetség támogatja-e a lengyel kezdeményezést egy ukrajnai békefenntartó misszióról. 

Erre a tegnap Kijevben tárgyaló lengyel–cseh–szlovén delegáció egyik tagja, Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes tett javaslatot. Mint mondta, most egy olyan misszióra van szükség, ami Ukrajnában működik és képes megvédeni magát. Lengyelország védelmi minisztere, Mariusz Błaszczak a brüsszeli találkozón szintén ezt szorgalmazta. Közben Varsóban Piotr Müller kormányszóvivő megerősítette, hogy a lengyelek a következő hetekben egy olyan nemzetközi koalíció kialakításán dolgoznak, amely támogatja a békemissziót. Annak lehetséges mandátumáról egyelőre nem látott napvilágot részletesebb információ. Mindenesetre borítékolható, hogy a jövő heti brüsszeli uniós, illetve NATO-csúcson is előkerül a kérdés: írtunk róla, hogy Joe Biden amerikai elnök is személyesen vesz részt a vezetői értekezleteken. 

Stoltenberg a NATO-csúcstalálkozóról szólva kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a szövetség továbbra is egységet mutasson Oroszország irányába. 

Vlagyimir Putyin alábecsülte a NATO-t

– hangoztatta, kiemelve, hogy a szövetségesek nemcsak hogy folyamatos támogatásban részesítik Ukrajnát, de gyorsan reagáltak az orosz agresszióra, többek között példátlan mértékű gazdasági szankciókkal. A szavai szerint a NATO a továbbiakban is kész katonai, anyagi és humanitárius segítséget biztosítani a háborús országnak. Kiemelt cél ugyanakkor, hogy a konfliktus ne terjedjen Ukrajnán túlra.

Stoltenberg arról is kendőzetlenül beszélt, hogy túl korai lenne megbecsülni a háború kimenetelét: mint azt kérdésre elmondta, a terepen egyáltalán nem látni jelét annak, hogy az oroszok a béketárgyalások sikerére törekednének. 

Németország sem támogatja a missziót

A német sajtónak nyilatkozva a berlini kormány szóvivője szerdán vörös vonalnak nevezte, hogy NATO-csapatok lépjenek Ukrajna területére. Olaf Scholz német kancellár üzenetét tolmácsolva Steffen Hebestreit rámutatott: 

nem lehet egyértelmű különbséget tenni a humanitárius segélyező, valamint a harci misszió között.

Idézte Joe Biden amerikai elnök szavait is, aki szerint a katonai szövetség bármilyen beavatkozása egy újabb világháború kitöréséhez vezethet. 

A szerdai brüsszeli értekezleten diplomáciai források szerint alig volt támogatottsága a varsói javaslatnak, azt kizárólag Észtország nem utasította el. Források szerint Hollandia is szigorúan a misszió ellen foglalt állást. A magyar álláspont a kérdésben ismert: hazánk nem küld sem fegyvert, sem katonát a háborúba, és nem engedélyezi halált okozó fegyverek átszállítását az ország területén.

Borítókép: Ukrán katona a kelet-ukrajnai Szvitlodarszk közelében 2022. február 23-án (MTI/AP/Jevhen Maloletka)