Erre a tegnap Kijevben tárgyaló lengyel–cseh–szlovén delegáció egyik tagja, Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes tett javaslatot. Mint mondta, most egy olyan misszióra van szükség, ami Ukrajnában működik és képes megvédeni magát. Lengyelország védelmi minisztere, Mariusz Błaszczak a brüsszeli találkozón szintén ezt szorgalmazta. Közben Varsóban Piotr Müller kormányszóvivő megerősítette, hogy a lengyelek a következő hetekben egy olyan nemzetközi koalíció kialakításán dolgoznak, amely támogatja a békemissziót. Annak lehetséges mandátumáról egyelőre nem látott napvilágot részletesebb információ. Mindenesetre borítékolható, hogy a jövő heti brüsszeli uniós, illetve NATO-csúcson is előkerül a kérdés: írtunk róla, hogy Joe Biden amerikai elnök is személyesen vesz részt a vezetői értekezleteken.
Stoltenberg a NATO-csúcstalálkozóról szólva kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a szövetség továbbra is egységet mutasson Oroszország irányába.
Vlagyimir Putyin alábecsülte a NATO-t
– hangoztatta, kiemelve, hogy a szövetségesek nemcsak hogy folyamatos támogatásban részesítik Ukrajnát, de gyorsan reagáltak az orosz agresszióra, többek között példátlan mértékű gazdasági szankciókkal. A szavai szerint a NATO a továbbiakban is kész katonai, anyagi és humanitárius segítséget biztosítani a háborús országnak. Kiemelt cél ugyanakkor, hogy a konfliktus ne terjedjen Ukrajnán túlra.
Stoltenberg arról is kendőzetlenül beszélt, hogy túl korai lenne megbecsülni a háború kimenetelét: mint azt kérdésre elmondta, a terepen egyáltalán nem látni jelét annak, hogy az oroszok a béketárgyalások sikerére törekednének.
Németország sem támogatja a missziót
A német sajtónak nyilatkozva a berlini kormány szóvivője szerdán vörös vonalnak nevezte, hogy NATO-csapatok lépjenek Ukrajna területére. Olaf Scholz német kancellár üzenetét tolmácsolva Steffen Hebestreit rámutatott:
nem lehet egyértelmű különbséget tenni a humanitárius segélyező, valamint a harci misszió között.
Idézte Joe Biden amerikai elnök szavait is, aki szerint a katonai szövetség bármilyen beavatkozása egy újabb világháború kitöréséhez vezethet.
A szerdai brüsszeli értekezleten diplomáciai források szerint alig volt támogatottsága a varsói javaslatnak, azt kizárólag Észtország nem utasította el. Források szerint Hollandia is szigorúan a misszió ellen foglalt állást. A magyar álláspont a kérdésben ismert: hazánk nem küld sem fegyvert, sem katonát a háborúba, és nem engedélyezi halált okozó fegyverek átszállítását az ország területén.
Borítókép: Ukrán katona a kelet-ukrajnai Szvitlodarszk közelében 2022. február 23-án (MTI/AP/Jevhen Maloletka)