Orosz vezérkar: A „különleges hadművelet” első szakasza után immár a fő célra összpontosítanak

A luhanszki szakadár népköztársaságban a terület 93, a donyeckiben pedig az 54 százaléka került a helyi népi milícia ellenőrzése alá – jelentette ki Szergej Rudszkoj, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökének első helyettese, a vezérkar operatív főcsoportfőnökségének vezetője egy pénteki moszkvai sajtótájékoztatón.

Kijev, 2022. március 24. A pusztítás nyomai a három nappal ezelõtti orosz tüzérségi támadásban megsemmisült bevásárlóközpont romjainál Kijevben 2022. március 24-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását Ukrajnában. MTI/EPA/LUSA/Nuni Veiga Fotó: Nuni Veiga

Rudszkoj szerint a Donyec-medence területén 276, korábban ukrán kézen lévő települést szabadítottak fel a milíciák.

A Moszkva által különleges hadműveletnek nevezett háború első hónapjának mérlegét ismertetve a vezérezredes elmondta, hogy minden az előzetes tervek szerint halad, és az első szakasz fő feladatait teljesítették. Rudszkoj szerint az ukrán katonai potenciál meggyengülése lehetővé teszi a fő célra, a Donyec-medence felszabadítására való összpontosítást. Leszögezte ugyanakkor, hogy Oroszország az inváziót mindaddig folytatja, amíg a főparancsnok (Vlagyimir Putyin) által meghatározott célok nem teljesülnek.

Rudszkoj elmondta, az orosz fegyveres erők blokád alá vették Kijevet, Harkivot, Csernyihivot, Szumit és Mikolajevet, valamint ellenőrzésük alatt tartják Herszon megyét és Zaporizzsja megye nagy részét. Közölte, hogy az eredeti tervek között nem szerepelt a városok ostroma, a személyi állomány és a polgári lakosság megóvása érdekében, de nem zárta ennek lehetőségét. Mint mondta, az orosz erők a légi fölényt már a hadművelet első két napja alatt megszerezték, az ukrán légierő és légvédelmi rendszer azóta szinte teljesen megsemmisült, a haditengerészet teljesen megszűnt, és nem maradtak szervezett tartalékok. Mint mondta, az ukrán csapatok rakéta-, lőszer-, üzemanyag- és élelmiszer-utánpótlását szinte teljesen kiiktatták.

Rudszkoj szerint eddig 1351 orosz katona esett el és 3825 sebesült meg. Az ukrán fegyveres erők veszteségét több mint 14 ezer halottban és mintegy 16 ezer sebesültben nevezte meg, ami a személyi állomány 11,5 százaléka. Ebből a Donyec megyei 59 ezres csoportosulás több mint hétezer fővel pótolhatatlan veszteséget szenvedett és kilencezer sebesültje van.

A beszámoló szerint Ukrajna elvesztette harckocsijainak és páncélozott járműveinek 65,7, a tábori tüzérségének és aknavetőinek 42,8, a rakéta-sorozatvetőinek 30,5, a légvédelmi rakétarendszereinek 82 és a Tocska–U taktikai rakétáinak 85 százalékát. Megsemmisült az ukrán katonai repülőgépek közel háromnegyede és a helikopterek fele, a 36 török Bayraktar TB–2 drónból pedig mindössze egy maradt.

Az orosz hadsereg Rudszkoj szerint csapást mért a 16 legfontosabb ukrán katonai repülőtérre, emellett 39 raktárbázist és arzenált semmisített meg, amelyekben a hadfelszerelések, hadianyagok és üzemanyag 70 százaléka, valamint több mint egymillió tonna lőszer volt. A nagypontosságú fegyverek a hadiipari komplexum 30 kulcsfontosságú vállalatát rombolták le.

Közölte, hogy sokan jelentkeztek önkéntesnek Oroszországból a nácizmus elleni harcra. Emellett több mint 23 ezer külföldi ajánlotta fel csatlakozását a népköztársaságoknak, akik ezt elutasították arra hivatkozva, hogy elegendő erejük és eszközük van. A tábornok szerint a népi milíciáknak 113 zsákmányolt harckocsit és páncélozott járművet, 138 Javelin és 67 NLAW páncéltörőt adtak át.

Az orosz vezérkar úgy értesült, hogy a nyugati országok a hadművelet kezdete óta több mint száz tüzérségi löveget, közel 900 hordozható légvédelmi rakétarendszert és 3800 páncéltörő fegyvert szállítottak Ukrajnának.

Úgy gondoljuk, hatalmas hiba, hogy a nyugati országok fegyvert szállítanak Kijevnek. Ez meghosszabbítja a konfliktust, növeli az áldozatok számát, és nem lesz képes befolyásolni a művelet kimenetelét. Az ilyen szállítmányok valódi célja nem Ukrajna támogatása, hanem az, hogy az országot belerángassák egy elhúzódó, az utolsó ukránig tartó katonai konfliktusba

– fogalmazott Rudszkoj.

Azonnali megfelelő reagálást helyezett kilátásba arra az esetre, ha Kijevnek repülőgépeket és légvédelmi rendszereket szállítanának, vagy ha megpróbálnak légtérzárat létrehozni Ukrajna felett.

A tábornok azt mondta, hogy a külföldi zsoldosok és harcosok létszáma, amely elérte a 6600 főt, csökkenni kezdett. Ezt nemcsak a bázisaikat és kiképzőtáboraikat ért precíziós csapásoknak tudta be, hanem annak, hogy menekülni kezdtek Ukrajnából. Rudszkoj szerint az elmúlt héten egyetlen külföldi zsoldos sem érkezett ukrán területre, 285 harcos pedig elmenekült.

Eduard Baszurin, a donyecki népi milícia parancsnokhelyettese a NEWS.ru hírportálnak nyilatkozva elismerte, hogy az ukrán nemzeti zászlóaljak komoly, pánikmentes ellenállást tanúsítanak. Úgy vélekedett azonban, hogy hamarosan két pszichológiai törés következhet be náluk: az első Mariupol elvesztésekor, a második az ukrán csapatok legharcképesebb csoportosulásának bekerítésekor a Donyec-medencében.

A sajtótájékoztatón Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi tárca szóvivője elfogott ukrán katonai iratokra hivatkozva megismételte korábbi állítását, miszerint az ukrán haderő márciusban nagyszabású hadműveletre készült a Donyec-medence ellen, amelynek tüzérségi előkészítését februárban megkezdte. Ismételten azt állította, hogy az orosz invázió nagyszabású ukrán offenzívát hiúsított meg, amely több tíz-, ha nem százezer civil életét mentette meg.

Borítókép: A pusztítás nyomai a három nappal ezelőtti orosz tüzérségi támadásban megsemmisült bevásárlóközpont romjainál Kijevben 2022. március 24-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában (Forrás: MTI/EPA/LUSA/Nuni Veiga)