Nekünk békés, szabad és független Ukrajnára van szükségünk, amely semleges - nem tagja katonai tömböknek, nem tagja a NATO-nak, egy olyan ország, amely a barátunk, amellyel közösen építjük a kapcsolatainkat és a jövőnket, és amely nem hídfőállása az országunk elleni katonai és gazdasági támadásnak
– mondta a Rosszija 24 hírtelevízió által bejátszott nyilatkozatában.
Megyinszkij szerint Moszkva célja „nemzedékekre szóló megállapodás” megkötése, amelynek alapját a mostani tárgyalások fektetik le. Az orosz főtárgyaló azt mondta, hogy az Ukrajna 1991-es szuverenitási nyilatkozatából eredő, jelenleg is hatályos semlegességének megőrzése mellett a két ország védelmi minisztériuma között egyeztetések folynak az ukrán hadsereg méretéről. Megyinszkij szerint Ukrajna osztrák vagy svéd típusú demilitarizált államot akar, amelyben önálló hadserege és flottája lenne. Az orosz fél számára a beszámoló szerint kulcsfontosságú a 2014-ben Ukrajnától elcsatolt Krím félsziget és a Moszkva által függetlennek elismert Donyec-medence státusa, valamint az orosz ajkú lakosság jogainak biztosítása és a „nácitlanítás”. Cáfolta Kijevnek azt az állítását, hogy ez utóbbi pont lekerült a tárgyalások napirendjéről.
Nem, ez nem egészen felel meg a valóságak. A nácitlanítás, valamint nácizmus, a neonácizmus dicsőítése és az ezeken alapuló szélsőségesség miatti büntetéseknek és a jogi fellépés szigorításának témája továbbra is fontos napirendi pont
– mondta Megyinszkij.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov megerősítette, hogy a demilitarizált állam osztrák vagy svéd típusú változatáról folynak a tárgyalások Kijevvel, amit lehetséges kompromisszumnak nevezett. A folytatódó orosz-ukrán eszmecserére hivatkozva azonban nem kívánt részletekbe bocsátkozni. Azt hangoztatta, hogy az Ukrajna körül kialakult helyzetet a Moszkva és Kijev közötti tárgyalásokon elérendő megállapodásokkal lehet javítani.
Lavrov egyébként az RBK-interjúban kifejezte reményét, hogy Olaf Scholz német kancellár a tapasztalatszerzéssel eljut majd ahhoz a felismeréshez, hogy saját érdekeit kell megvédenie, nem pedig tengerentúli partnerére támaszkodnia, aki mindet eldönt helyette, mint például az Északi Áramlat-2 gázvezeték felfüggesztésének kérdésében. Egyértelműnek mondta, hogy a németországi jelentős amerikai jelenlét „befolyásolja a döntéshozatal függetlenségét”. Az orosz diplomácia vezetője úgy vélekedett, hogy eltűnt a német „emlékezetpolitika”, amely pedig szerinte „mindig is szentnek számított, és azt jelentette, hogy a német nép soha nem fogja elfelejteni a szenvedést, amelyet a második világháborúban okozott, különösen a Szovjetunió népeinek”. Arról is szólt, hogy Oroszország már rég eldöntötte, hogy kilép az Európa Tanácsból. Ennek oka nem az volt, hogy hol felfüggesztették, hol visszaadták Moszkva jogait, hanem az, hogy a szervezet „teljesen degradálódott”. Kifogásolta, hogy az együttműködés és a konszenzus helyébe az ET-ben, csakúgy, mint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ) „oroszgyűlölő” retorika , valamint a NATO- és EU-országok egyoldalú érdekérvényesítése lépett.
Borítókép: Háborús kép Ukrajnából (Fotó: MTI/EPA/Maxar Technologies)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!