„A franciák elleni manipuláció”, amit Brüsszel tesz

A New York Times értesülései szerint az EU illetékesei az orosz kőolajtermékek embargójával megvárják a francia elnökválasztás második fordulóját, hogy az intézkedés benzinárra gyakorolt hatása ne hozza kedvező helyzetbe Marine Le Pen-t Emmanuel Macronnal szemben. A jobboldali politikus szerint ez a franciák elleni manipuláció és az ukrán néppel szembeni cinizmus.

Forrás: V4NA Hírügynökség2022. 04. 20. 10:00
MACRON, Emmanuel; LE PEN, Marine
Saint-Rémy-sur-Avre, 2022. április 16. Marine Le Pen, a francia ellenzéki Nemzeti Tömörülés párt vezetõje és elnökjelöltje egy kampányrendezvényen, a nyugat-franciaországi Saint-Rémy-sur-Avre településen 2022. április 16-án. A francia elnökválasztás április 24-i második fordulójába Marine Le Pen és Emmanuel Macron francia elnök jutott be. MTI/AP/Thibault Camus Fotó: Thibault Camus
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Érdekes összefüggésre világít rá a The New York Times cikke, amely arról számol be, hogy európai parlamenti képviselők a francia elnökválasztás második fordulója után kezdik csak meg a tárgyalásokat az orosz olajembargóról. A lap szerint az igencsak vitatott intézkedés előreláthatóan rendkívül megzavarja majd a régió politikáját és megnöveli az energiaárakat is. A cikk kitér rá, hogy miután a hónap elején betiltotta az Európai Unió az orosz szén importját, ezúttal egy újabb nagyszabású szankció bevezetését tervezi, ám az orosz olajembargó bevezetéséről szóló tárgylásokkal megvárják a francia választások második fordulóját, hogy a következmények ne befolyásolhassák az eredményt és Emmanuel Macron ne kerülhessen hátrányos helyzetbe Marine Le Pen-nel szemben.

A The New York Times cikkéből az is kiderül, hogy Brüsszel fokozatosan vezeti be az Oroszország elleni szankciókat, amire azért van szükség, hogy az orosz energiahordozóktól nagymértékben függő Németországnak legyen ideje alternatív beszállítók után nézni. A lap illetékes informátortokól kapott információkra hivatkozva azt írja, hogy névtelenséget kérő tisztviselők és diplomaták egyre inkább úgy érzik, hogy a fent említett szankciót mindenképp meg fogják szavazni, még egy úgynevezett kiváltó ok hiányában is, azonban egy, a Bucsa városában elkövetett atrocitáshoz hasonló incidens minden bizonnyal felgyorsíthatja a folyamatot.

Emre Peker, az Eurasia Group tanácsadó cég igazgatója azt írta a döntésről a Twitteren, hogy amióta Oroszország megtámadta Ukrajnát, az Európai Bizottság és az uniós tagországok okosan elzárkóztak a szankciós választ kiváltó vörös vonalak meghatározása elől és meglátása szerint nincs ez másként a közelgő olajembargó esetében sem.

Az amerikai lap hangsúlyozza, hogy az Európai Unió Ukrajna orosz lerohanása óta eddig öt körben vetett ki egyre súlyosabb gazdasági szankciókat Oroszország ellen, és az EU-ra egyre nagyobb nyomás nehezedik a szövetségesei részéről annak érdekében, hogy ne gyarapítsa tovább a Kreml kasszáját az orosz olaj megvásárlásával. A The New York Times ugyanakkor kiemeli, hogy Oroszország az Európai Unió legnagyobb olajbeszállítója, 2020-ban az unió olaj- és kőolajtermék-importjának negyedét biztosította, Németország azonban még ennél is nagyobb mértékben függ az orosz olajtól, mivel a készletei 34 százalékát onnan szerzi be. Emily Haber washingtoni német nagykövet arra hívja fel a figyelmet a Twitteren, hogy a modern ipari üzemeket nem lehet villanykapcsoló módjára egyszerűen be- és kikapcsolni, hozzátéve, hogy a továbbgyűrűző hatások a világ negyedik legnagyobb gazdaságán, az EU gazdasági motorjának számító Németországon túlnyúlóan is érezhetők lesznek.

Visszakanyarodva a francia választásokhoz, az Oroszország elleni szankciókról szóló tárgyalások elhalasztása a választások végéig sok francia közéleti szereplőnek nem tetszett, Emmanuel Macron ellenfele, Marine Le Pen azt írta a Twitteren ezzel kapcsolatban, hogy ez döbbenetes manipuláció a franciák ellen és cinizmus az ukrán néppel szemben.

A francia Le Figaro nevű lap újságírója, Paul Sugy szintén közzétette a közösségi oldalon az unió azon döntését, hogy embargót vezet be az orosz gázra és olajra vonatkozóan, ám majd csak a francia elnökválasztás befejeztével teszik ezt meg, nehogy véletlenül Marine Le Pennek kedvezzen a rendelkezés okán bekövetkező üzemanyag-drágulás.

Előzetes felmérések szerint rendkívül szoros küzdelem várható az április 24-én tartandó elnökválasztás második, mindent eldöntő fordulóján, az Ifop francia közvélemény-kutató cég legfrissebb felmérése alapján Emmanuel Macron 54,5 százalékon áll, míg jobboldali ellenfele, Marine Le Pen a szavazatok 45,5 százalékára számíthat.

Borítókép: Marine Le Pen, a francia ellenzéki Nemzeti Tömörülés párt vezetője és elnökjelöltje (Fotó: MTI/AP/Thibault Camus)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.