Emre Peker, az Eurasia Group tanácsadó cég igazgatója azt írta a döntésről a Twitteren, hogy amióta Oroszország megtámadta Ukrajnát, az Európai Bizottság és az uniós tagországok okosan elzárkóztak a szankciós választ kiváltó vörös vonalak meghatározása elől és meglátása szerint nincs ez másként a közelgő olajembargó esetében sem.
Az amerikai lap hangsúlyozza, hogy az Európai Unió Ukrajna orosz lerohanása óta eddig öt körben vetett ki egyre súlyosabb gazdasági szankciókat Oroszország ellen, és az EU-ra egyre nagyobb nyomás nehezedik a szövetségesei részéről annak érdekében, hogy ne gyarapítsa tovább a Kreml kasszáját az orosz olaj megvásárlásával. A The New York Times ugyanakkor kiemeli, hogy Oroszország az Európai Unió legnagyobb olajbeszállítója, 2020-ban az unió olaj- és kőolajtermék-importjának negyedét biztosította, Németország azonban még ennél is nagyobb mértékben függ az orosz olajtól, mivel a készletei 34 százalékát onnan szerzi be. Emily Haber washingtoni német nagykövet arra hívja fel a figyelmet a Twitteren, hogy a modern ipari üzemeket nem lehet villanykapcsoló módjára egyszerűen be- és kikapcsolni, hozzátéve, hogy a továbbgyűrűző hatások a világ negyedik legnagyobb gazdaságán, az EU gazdasági motorjának számító Németországon túlnyúlóan is érezhetők lesznek.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!