Háború Ukrajnában: ma éjjel történt

Az orosz invázió nyomán bezárt vállalkozások, megszakadt export és a megsemmisült termelőeszközök miatt Ukrajna gazdasága 45,1 százalékkal fog zsugorodni az idén, – ismertette vasárnap a Világbank a háború gazdasági hatásait vizsgáló elemzésében.

Borogyanka, 2022. április 9. Holttestet hoznak ki az Ukrajnát ért orosz támadásban megrongálódott ház emeletes ház egyik lakásából a Kijev közelében fekvõ Borogyankában 2022. április 9-én. MTI/EPA/Oleg Petrasjuk Fotó: Oleg Petrasjuk

Újabb tömegsírt találtak egy Kijev megyei faluban

Újabb tömegsírt találtak az ukrán fővárostól, Kijevtől nyugatra fekvő Buzova faluban – jelentette be Tarasz Gyidics helyi polgármester egy vasárnapi tévéműsorban.

A településvezető szavai szerint több tucat megkínzott ember holtteste hevert egy benzinkút mellett ásott gödörben. Még nem tudta megmondani, hány halottat találtak, a tömegsír feltárása folyamatban van.

Hozzátette, hogy az orosz csapatoktól felszabadított területen több tucat felgyújtott személyautót is találtak, bennük utasok holttestével. Egy szemtanú, akinek sikerült elmenekülnie, elmondta, hogy az orosz katonák addig lőttek rá, amíg a gépkocsija ki nem gyulladt.

Oleg Szinegubov harkivi kormányzó közölte este, hogy Harkiv környéki orosz támadásokban meghalt szombaton tíz civil és megsebesültek 11-en.

Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes, az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős tárca vezetője a Telegram üzenetküldő portálon közölte, hogy a nap folyamán 2824 polgári személyt menekítettek ki harcok sújtotta térségekből, a legtöbbet Zaporizzsja megyei településekről. Kifejtette, hogy Bergyanszkból és Mariupolból 2622-en indultak el saját autókkal, illetve evakuációs buszokkal Zaporizzsja felé. Közöttük 213-an a Donyeck megyei Mariupol kikötővárosból menekültek el, a többiek Zaporizzsja megye településeinek lakosai – tette hozzá. Elmondta, hogy ugyanakkor az orosz erők feltartóztattak a vaszilivkai ellenőrző pontnál több autóbuszkonvojt, amelyek reggel indultak el Zaporizzsjából emberek kimenekítésére Bergyanszk, Tokmak és Enerhodar településekről.

Verescsuk kiemelte: a folyamatos ágyúzások ellenére 202 embert sikerült az ukrán hatóságoknak evakuálniuk Luhanszk megyéből. A kimenekítettek Liszicsanszk, Szeverodoneck, Rubizsne, Popaszna és Kreminna lakosai. Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra: reggel Verescsuk azt mondta, hogy kilenc evakuációs útvonalat létesítettek a polgári lakosok kimenekítésére Luhanszk és Zaporizzsja megyéből.

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó közben egy ukrán tévéműsorban arról adott hírt, hogy 57-re emelkedett a kramatorszki vasútállomás ellen pénteken végrehajtott orosz légi csapás halálos áldozatainak száma, a sebesülteké pedig 109-re.

Valentin Reznyicsenko, a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megye kormányzója pedig a Telegramon közölte, hogy a Dnyipro elleni vasárnapi légicsapásban, amelynek következtében megsemmisült a megyeszékhely repülőtere, a katasztrófavédelmi szolgálat hat munkatársa sérült meg. Hozzátette, hogy a mentőegység ellenséges rakétatűz alá került, miközben a reggeli támadás helyszínén eltakarították a törmeléket.

Világbank: Ukrajna gazdasága több mint 45 százalékkal fog zsugorodni az idén

Ukrajna gazdasága 45,1 százalékkal fog zsugorodni az idén, tekintettel az orosz invázió nyomán bezárt vállalkozásokra, megszakadt exportra és a megsemmisült termelőeszközökre – ismertette vasárnap a Világbank a háború gazdasági hatásait vizsgáló elemzésében.

A Világbank szerint Oroszország hazai összterméke (GDP) 11,2 százalékkal fog esni 2022-ben a nyugati pénzügyi szankciók hatására.

Az elemzés készítői szerint az ukrán vállalkozások több mint fele kénytelen volt bezárni, a még működő vállalkozások pedig rendes kapacitásukon alul teljesítenek. A fekete-tengeri hajózási útvonalak elvágásával Ukrajna gabonaexportjának 90 százaléka, illetve összes exportjának fele ellehetetlenült.

A Világbank hangsúlyozta, hogy Ukrajna kiterjedt térségein a harci cselekmények következtében lehetetlenné vált a gazdasági tevékenység, a háború mindemellett súlyosan akadályozza a mezőgazdasági termelést is.

Becslések szerint 100 milliárd dollárt is meghaladó károk keletkeztek az ukrán infrastruktúrában.

Anna Bjerde, a Világbank alelnöke kijelentette, hogy Ukrajnának haladéktalanul masszív pénzügyi támogatásra van szüksége. A Világbank eddig 923 millió dollárt különített el, illetve egy további kétmilliárd dolláros csomagot tervez kölcsönök és garanciák formájában Ukrajna számára.

A Világbank előrejelzései szerint a kelet-európai régió (Ukrajna, Fehéroroszország és Moldova) GDP-je az idén 30,7 százalékkal fog zsugorodni. A közép-európai régió (Bulgária, Horvátország, Magyarország, Lengyelország és Románia) gazdasági növekedése a korábban becsült 4,7 százalékhoz képest mindössze 3,5 százalék lesz, tekintettel a nagyszámú menekültre és a növekvő nyersanyagárakra.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök vasárnap este közölte, hogy a kijevi vezetés egymilliárd hrivnyát (12 milliárd forint) folyósít az orosz megszállás alól visszafoglalt területeken a romeltakarítási és műszaki rendbetételi munkálatokra. Mint mondta, elsőbbséget élvez a távfűtési, valamint gázelosztó hálózatok, illetve a víz- és áramvezetékek javítása. Ezt követően kerülhet sorra a tetők és nyílászárók, valamint az utak javítására.

Az elképzelések szerint az ukrán kormány 400 millió hrivnyát Kijev térségének szánna, az északkeleti Csernyihiv és Szumi egyenként 250 millió hrivnyát, a nyugati Zsitomir pedig 100 millió hrivnyát kapna.

 

Zelenszkij: Oroszország nem képes elismerni az Ukrajna-politikájának hibáit

Oroszország nem képes elismerni az Ukrajna-politikájának hibáit – jelentette ki Volodomir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti videóüzenetében.

Félnek annak elismerésétől, hogy évtizedeken át helytelen álláspontot képviseltek és hatalmas forrásokat költöttek olyan emberi nullák támogatására, akiket az ukrán–orosz barátság jövendőbeli hőseivé akartak tenni

– hangoztatta Zelenszkij.

Mint mondta, Moszkva próbálkozása, hogy saját embereit juttassa hatalomra Ukrajnában, nem működött.

Mert ezek a személyek 

csak abban voltak gyakorlottak, hogy saját zsebeikbe tömjék az Oroszországból kapott pénzt

– fogalmazott Zelenszkij, aki szerint a hibák eltussolására újabb hibákat követtek el, s a politikai eszközök hiányában Moszkva végül a háború megindítása mellett döntött.

Zelenszkij szerint Oroszország mindenben Ukrajnát hibáztatja. Hozzátette, hogy eljön a nap, amikor Oroszországnak el kell ismernie az igazságot.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az amerikai NBC hírtelevízió műsorában arról beszélt, hogy

stratégiai hiba volt Franciaország és Németország részéről, hogy ellenezték 2008-ban Ukrajna NATO-csatlakozását.

Mint mondta, ennek most látja kárát hazája.

Ha NATO-tagok lennénk, ez a háború nem történt volna meg

– hangsúlyozta Kuleba.

Az ukrán külügyminiszter egyben azzal vádolta Németországot, hogy nem támogatja kellőképpen Ukrajnát,

mert szerinte még mindig védelmi és támadó fegyverek kategóriáiban gondolkozik. Hozzátette, hogy Ukrajna sokkal erősebb helyzetben volna most, ha Berlin nem pazarolt volna annyi időt erre a különbségtételre.

Kuleba szerint Kijev tisztességes alkut ajánl a NATO-nak, illetve a nyugati országoknak.

Megadtok nekünk mindent, amire szükségünk van. Mi pedig harcolni fogunk, hogy nektek ne kelljen, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök egyszer úgy dönt, hogy tesztelni fogja az Észak-atlanti Szerződés ötös cikkelyét, megtámadva az egyik NATO-tagállamot

– mondta az ukrán diplomácia vezetője az észak-atlanti szervezet alapokmányának 5. cikkelyére utalva, amely kimondja, hogy ha valamelyik tagállamot támadás ér, azt a NATO egésze elleni támadásnak tekintik. Az említett cikkely hatálya azonban nem terjed ki a nem NATO-tagállam Ukrajnára.

Ukrajna megnyerte a Kijevért folytatott csatát.  Most egy másik ütközet közeleg, a Donbaszért folytatott csata

– fűzte hozzá Kuleba.
 Az ukrán sajtó hétfőre virradóra erős robbanásokról adott hírt az északkeleti Harkiv és a déli Mikolajiv térségéből.

Az orosz hadsereg továbbra is a kelet-ukrajnai minimáltervének megvalósításán dolgozik

– közölte hétfőre virradóra Hanna Maljar, az ukrán védelmi miniszter helyettese. A védelmi tisztségviselő, akit az Unian  ukrán hírügynökség idézett, beszélt arról is, hogy a kijevi vezetés időközben folytatja a mozgósítást és az újoncok kiképzését.

Az ukrán vezérkar azzal számol, hogy az orosz csapatok hamarosan újabb offenzívát indítanak Kelet-Ukrajna teljes elfoglalása érdekében. Ehhez jelenleg Oroszországból újabb alakulatok érkeznek és feltöltik a leharcolt egységeket. A támadások súlypontjai várhatóan Harkiv és Szlovjanszk lesznek.

Ramzan Kadirov csecsen vezető hétfőre virradóra Telegram-oldalán újabb orosz offenzívát jelentett be nemcsak az ostromlott Mariupol kikötőjének elfoglalására, de Kijev és más ukrán városok ellen is.

Először teljesen felszabadítjuk Luhanszkot és Donyecket, aztán bevesszük Kijevet és a többi várost is

– hangoztatta Kadirov, akinek alakulatai az orosz csapatok oldalán harcolnak Ukrajnában.

A The Times hétfői számában arról cikkez, hogy Svédország és Finnország már a nyáron készek lennének belépni a NATO-ba. A brit lapnak nyilatkozó amerikai tisztségviselők szerint a két észak-európai állam NATO-csatlakozása az észak-atlanti szövetség utóbbi hetekben tartott külügyminiszteri tanácskozásain „beszédtéma volt”. Az üléseken Finnország és Svédország is képviseltette magát. A The Times forrásaira hivatkozva arról ír, hogy Oroszország azzal, hogy bevonult Ukrajnába, „hatalmas stratégiai hibát követett el”.

Borítókép: Holttestet hoznak ki az Ukrajnát ért orosz támadásban megrongálódott ház emeletes ház egyik lakásából a Kijev közelében fekvő Borogyankában. (Fotó: MTI/EPA/Oleg Petrasjuk)