Nehéz lesz visszacsábítani a fiatalokat Kárpátaljára

– Nem a számadatok a lényegesek, hanem azok a hosszú távú folyamatok, amelyek az ukrajnai háborúból következnek – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Kovály Katalin. A CSFK Földrajztudományi Intézet tudományos munkatársával arról beszélgettünk, hogyan rajzolhatja át Kárpátalja etnikai térképét az ukrajnai háború. Lapunknak két Magyarországra áttelepült kárpátaljai fiatal is beszélt arról, hazatérne-e még szülőföldjére.

Ukrajnai háború - Buszokkal szállítják a háború elől menekülőket Ungvárról a határátkelőkhöz Fotó: Nemes János

Az orosz–ukrán háború február 24-i kezdete óta több mint 4,4 millióan hagyták el Ukrajnát – a mintegy 44 milliós lakosság tíz százaléka –, míg a belső menekültek száma az országban 7,1 millió az ENSZ adatai szerint. Kovály Katalin kárpátaljai születésű, Magyarországon élő kutató elmondta, a legmagasabb becslések szerint 380 ezer belső-ukrajnai menekült tartózkodik az 1,2 milliós Kárpátalján – ám reálisan ez a szám jóval alacsonyabb lehet, feltehetően 150 ezer alatti.

Arra a kérdésünkre, hogy a háború mennyire fogja megváltoztatni az etnikai arányokat a magyarlakta térségben, a kutató azt válaszolta: nyilvánvalóan lesz egy etnikai átszíneződés. Kifejtette: ennek az az egyik oka, hogy sok ukrán vagy orosz ajkú személy, aki Kárpátaljára vagy Ukrajna más nyugati régiójába menekült a háborús övezetekből, már nem tud hová visszamenni. 

Kovály Katalin szerint az etnikai arányok megváltozását ezenkívül az is befolyásolhatja majd, hogy a kárpátaljai magyar falvakból, kistérségekből is sokan hagyták el főként a háború első napjaiban a vidéket. 

Elmondta, hogy pontos számadatok nincsenek, de több ezren is távozhattak a kárpátaljai magyarok közül, legnagyobb részük Magyarországra. A kutató ugyanakkor kiemelte, hogy a kezdeti ijedségek után, amikor látták, hogy nincsenek harci cselekmények Kárpátalján, nagyon sokan vissza is tértek otthonukba. Hozzáfűzte: ez a trend már nemcsak a magyarok körében figyelhető meg, hanem sok ukrán ajkú menekült is hazatért, például Lengyelországból.

Nagyon nehéz számokban beszélni, mert ezek a folyamatok jelenleg is zajlanak, vagyis a jóslás kategóriája, hogy mi lesz

– hangsúlyozta Kovály Katalin. – Valószínűleg a kárpátaljai magyarság aránya csökkenni fog sajnos, egyes becslések szerint százezer alá – mutatott rá. Hozzátette azonban, hogy bármilyen felmérést a háború befejezése után lehet elvégezni, hiszen Kárpátalja etnikai térképének megváltozása attól is függ majd, mennyire fog eszkalálódni a háborús helyzet, és milyen arányban érintik majd a harci cselekmények Kárpátalját. A szakértő továbbá azt is hangsúlyozta, hogy elsősorban nem a számadatok a lényegesek, hanem azok a hosszú távú folyamatok, amelyek az ukrajnai háborúból következnek.

A kárpátaljai magyarok demográfiai trendjeit nagy valószínűséggel negatívan befolyásolja majd a háború, mert a visszatérők között alulreprezentáltak lesznek a fiatalok, vagyis azok, akik családalapítás előtt állnak

 – vázolta fel Kovály Katalin. – Óriási lesz a gazdasági bizonytalanság, nagyon nehéz lesz a megélhetés Ukrajnában – a hrivnya devalválódik, a fizetések nem lesznek elegendők a boldoguláshoz. Mindehhez társul majd ehhez egy erős félelemérzet is, ami további bizonytalanságokat szül a jövőt illetően – világított rá a kutató. Hozzátette: a fiatalok Magyarországon barátságos környezetben találják magukat, ahol anyanyelvükön beszélhetnek, ahol minden támogatást megkapnak, vagyis ez is arra billenti el a mérleg nyelvét, hogy az itt maradás mellett döntsenek.

Kárpátalján legutóbb 2001-ben tartottak népszámlálást, ekkor 151 ezer volt a kárpátaljai magyarok száma. 

A SUMMA 2017 demográfiai felmérés tizenhat évvel később már csak 131 ezer főre becsülte a közösség létszámát. Kovály Katalin, aki maga is részt vett a 2017-es kutatásban, ismertette, hogy 2014-ben, a kelet-ukrajnai konfliktus kibontakozásának hatására felerősödtek a kivándorlási folyamatok, és megugrott azoknak a száma is, akik végleg áttelepültek Kárpátaljáról. 

A kutató tudatta azt is, hogy az utóbbi években a kivándorlási trendekre ráerősített a koronavírus-járvány okozta határzár, mivel a kárpátaljai magyarok között sokan – főleg a családok férfi tagjai – külföldön keresték meg a mindennapi betevőjüket, így az ingázás, a családlátogatás ellehetetlenült számukra. – Éppen ezért sokan döntöttek úgy, hogy inkább a Nyugat-Európában dolgozó családfő után mennek – magyarázta a kutató. Hozzáfűzte: a február 24-e óta tartó bombázások még inkább erősítik ezeket a trendeket.

Kárpátaljai menekültek érkeznek a magyar–ukrán határra az Ukrajnában kitört háború elől menekülveFotó: Kurucz Árpád

Lapunk két Magyarországra áttelepült kárpátaljai férfivel is beszélt arról, hogy hosszú távon hazaköltöznének-e. A nevük elhallgatását kérő fiatalok egyike február 24-én, az ukrajnai háború első napján hagyta el Kárpátalját.

Mivel tudtam, hogy hadiállapotot vezetnek be az orosz támadások miatt, ezért döntöttem úgy, hogy elhagyom kis időre szülőföldemet. Nem tekintem ezt a háborút a kárpátaljai magyar kisebbség háborújának, ezért nem szándékozom feláldozni magam nagyhatalmak kedvéért

– érvelt a kárpátaljai fiatal távozása mellett. Arról is beszámolt, hogy Kárpátalján pontosan február 24-én nyílt volna meg a vendéglátó egységük, ahol ügyvezetőként dolgozott volna, de mivel a tulajdonos magyarországi vendéglátós, ezért az itteni étterménél vállalt munkát. Hozzátette: szándékukban áll folytatni a kárpátaljai beruházást.

– Ha nem kellene attól tartanom, hogy besorozhatnak, és a frontra vezényelhetnek, akkor hazatérnék. 

Ott építettem eddigi karrieremet, ott születtem, ott terveztem a jövőmet. Hiába lenne nagyon nehéz gazdasági és más szempontból is, jelen pillanatban úgy gondolom, hogy hazamennék

– vallott terveiről a fiatal.

A másik kárpátaljai férfi, aki négy évvel ezelőtt költözött Magyarországra, egyelőre nem sok esélyt lát arra, hogy hazatérjen, véleménye szerint ugyanis az ukrajnai helyzet egyre rosszabb. 

– Miután láttam, milyen szűkösek a lehetőségek a munkavállalás terén Ukrajnában, illetve mennyire alacsonyak a bérek, amellett döntöttem, hogy Magyarországon próbálok szerencsét. Budapestet meg kellett szokni, egy falusi srácnak eleinte furcsa, de beilleszkedni nem nehéz, végtére is ugyanolyan magyar ember vagyok, mint itt bárki más, szóval nem volt nehéz barátokat szerezni vagy kapcsolatokat építeni – részletezte. 

– Mint minden kivándorolt embernek, természetesen nekem is hiányzik a szülőföldem, főleg a szüleim és a hozzátartozóim, a barátaim, akik otthon maradtak. 

Amíg azonban érdemi változás nem történik, addig felesleges a hazatérés lehetőséget mérlegelni, talán jobb, ha az ember máshol veti meg a lábát, ahol békesség van, és tud fejlődni – zárta a gondolatait a kárpátaljai fiatal.

Borítókép: Buszokkal szállítják a háború elől menekülőket Ungvárról a határátkelőkhöz (Fotó: MTI/Nemes János)