Borrell: Az EU nem hagyja, hogy Kijev kifogyjon a felszerelésekből

Az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő szerint fordulópontjához érkezett a háború.

Magyar Nemzet
Forrás: MTI2022. 05. 17. 19:45
BORRELL FONTELLES, Josep
Brüsszel, 2022. március 21. Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai fõképviselõje (b) az EU-tagországok külügyminisztereinek tanácskozására érkezik Brüsszelben 2022. március 21-én. MTI/AP/Olivier Matthys Fotó: Olivier Matthys
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Európai Unió nem fogja hagyni, hogy Ukrajna kifogyjon a katonai felszerelésekből, fontos, hogy Kijev megvédhesse magát az orosz agresszióval szemben – jelentette ki az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben, az EU-tagországok védelmi minisztereinek tanácskozását követően kedden. Josep Borrell a sajtótájékoztatóján aláhúzta: a tagállamok képesek továbbra is segítséget nyújtani Ukrajnának, hogy folytatni tudja „hihetetlen ellenállását” Oroszországgal szemben.

Kijevnek szüksége van a katonai felszerelés pótlására, ugyanis területén az Oroszország indította háború folytatódik, sőt – mint mondta – a fordulópontjához érkezett.

Az uniós támogatás jelentősen növeli az ukrán hadsereg harctéri kapacitását – emelte ki a főképviselő. Állítása szerint az orosz csapatok és eszközök veszteségi aránya jelentős, ugyanakkor – vélte – nem lehet megmondani, hogy Oroszország meddig képes ellenállni Ukrajnának. – Ha a számok és a jelentések igazak, akkor Oroszország elképesztő veszteségeket szenvedett, hadseregének 15 százalékát elvesztette Ukrajna megszállása során, ami világrekordot jelent – fogalmazott. Finnország és Svédország NATO-csatlakozási törekvéseivel kapcsolatban a főképviselő hangsúlyozta: a két ország az Európai Unió teljes támogatására számíthat.

Biztos vagyok abban, hogy a két ország minden tagállamtól erős támogatást kap, mert NATO-tagságuk növeli az egységünket, és erősebbé tesz minket

– fogalmazott.

Azzal kapcsolatban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn közölte: a NATO Finnországgal és Svédországgal történő bővítése nem jelent közvetlen fenyegetést Oroszországra, Borrell azt mondta: megértette és örül az orosz elnök szavainak. Beszélt arról is, hogy az uniós tagországok védelmi miniszterei a keddi tanácsülés során egyetértetek abban, hogy az EU-nak többet kell költenie biztonságának szavatolására. Szavai szerint az EU-nak gyorsabban és hatékonyabban, valamint megelőző jelleggel kell reagálnia a krízishelyzetekre. Közölte: a tagországok 2009 és 2018 között 160 milliárd euróval kevesebbet fordítottak katonai beruházásokra, ami – mint mondta – egy csendes leszerelési folyamatot jelent. Az ukrajnai háború azonban rávilágított a katonai kiadások elmaradása okozta hiányosságokra és a készletek feltöltésének fontosságára – mondta.

A jelenlegi biztonsági helyzetben többet és többet kell költenünk a biztonságunkra

– tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Borítókép: Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője (balra) (Fotó: MTI/AP/Olivier Matthys)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.