Britekre cserélték a franciákat az egykori gyarmatok

Úgy tűnik, a Brit Nemzetközösség új erőre kap. Az immár ötvenhat tagja révén mintegy két és fél milliárd embert képviselő Nemzetközösség határozatot fogadott el „az élő birtokokról”, így harcolva az elsivatagosodás ellen. Az új tagok, Gabon és Togo egyaránt nagy lehetőségként értékelik a csatlakozást.

Kigali, 2022. június 25. Paul Kagame ruandai elnök a brit Nemzetközösség ruandai csúcstalálkozóján Kigaliban 2022. június 25-én. MTI/AP/Getty Pool/Dan Kitwood Fotó: Dan Kitwood

– Togo a tagságával törekszik diplomáciai, politikai és gazdasági hálózatának bővítésére. Csakúgy, mint az angolszász világhoz történő közeledésre – indokolta a csatlakozást az AFP hírügynökségnek Robert Dussey, az ország külügyminisztere. Gabonban is úgy vélekednek, hogy komoly lehetőségeket rejt a tagság. Egy, az ország fővárosában élő lakos az AfricaNews hírügynökségnek úgy fogalmazott, „ha a már tag afrikai országokat tekintjük, látjuk, hogy nagyon komoly fejlődési pályára álltak, és például Ghána, Dél-Afrika, Nigéria emiatt is a kontinens modellgazdaságai”.

Az angol az üzlet nyelve. Az angol ajkú világ sokkal dinamikusabb gazdaságilag, mint a francia ajkú. Togo és Gabon ezzel is csalogathatja a befektetőket

– magyarázta a Deutsche Welle német közszolgálati csatornának Jonathan Ndoutoume Ngom egykori gaboni miniszter. Hozzátette: az egykori francia gyarmatok és Párizs viszonyának elhidegülése másutt is jól látható, így Franciaország jobban tenné, ha újraértékelné viszonyát Afrikával.

A Brit Nemzetközösség csúcstalálkozóján nem is vesztegették az időt, máris határozati javaslatot is elfogadott a most már 56 tagú plénum, amelyben az elsivatagosodás és egyéb környezeti kihívások ellen szeretnének közösen fellépni. Ennek megfelelően „élő birtokokat” kell majd minden részesnek kijelölnie a területén, amelyet megfelelő védelemben és gondozásban részesít, valamint létrehoz egy tervet mindezek végrehajtására. Az ENSZ elsivatagosodás elleni szakosított szervének képviselője a csúcstalálkozón kiemelte, hogy a felhívás mind a klímaváltozás elleni harc, mind pedig a gazdasági visszaesések és élelmezésbiztonsági kihívások korában fontos mérföldkő, és hozzájárul a nemzetközösség tagállamainak ellenállóságához.

Csoportkép a résztvevőkről a Brit Nemzetközösség csúcstalálkozóján Kigaliban 2022. június 24-én.
Fotó: Eugene Uwimana

Mozambik – egykori portugál gyarmat – és a Belgiumtól 1962-ben függetlenedett Ruanda után tehát újabb két tagállam jön a volt brit érdekszférán kívülről, ami érdekes távlatokat nyit a formáció jövőjét illetően.

Az utóbbi évek inkább a gyengélkedésről szóltak – Barbados például két éve be is jelentette kilépési szándékát –, azonban az elfogadott határozat, az új tagok megjelenése és a különböző szándéknyilatkozatok egy egykori gyarmatokból álló klubnál előremutatóbb szervezetet sejtetnek.

A nigériai Guardianben tegnap megjelent véleménycikk szerzője szerint a Brit Nemzetközösség bátran építhet az elmúlt évek pozitívumaira, amennyiben célzottabb és újszerűbb módon jeleníti meg magát a nemzetközi kapcsolatokban, szigorúan bünteti a súlyos nemzetközi jogba ütköző bűncselekményeket, támogatja a tengeri mikroállamokat, eléri a határozatban kitűzött Brit Nemzetközösségen belüli kereskedelmi célt, illetve törekszik a befektetések bevonzására.

Borítókép: Paul Kagame ruandai elnök a Brit Nemzetközösség ruandai csúcstalálkozóján Kigaliban 2022. június 25-én (Fotó: MTI/AP/Getty Pool/Dan Kitwood)