– Súlyos vádakat fogalmaznak meg a 2021. január 6-án még hivatalban lévő amerikai elnökkel szemben abban a képviselőházi ad hoc bizottságban, amely a Capitolium aznapi ostromát vizsgálja. Bennie Thompson, a testület demokrata párti elnöke szerint a tüntetők Donald Trump bátorítására rohamozták meg a washingtoni törvényhozás épületét. Ön szerint is uszított az elnök?
– Nem értek egyet azzal, amit Trump azon a január 6-i napon mondott, de ő csak azt akarta, hogy a Capitoliumnál megjelenteknek is hallatszódjon a hangjuk, békés és hazafias körülmények között. Nem ő uszított azokra az erőszakcselekményekre, amelyek ott bekövetkeztek – mások tettek ilyet, az erőszak pedig részben spontán alakult ki. Aggasztónak találom ennek a vizsgálóbizottságnak a működését. Képzelje el a következő helyzetet! Egy labdarúgó-világbajnokságon, tegyük fel, Magyarország úgy „játszhatna” Spanyolország ellen, hogy a szervezők csak a spanyolok csapatának tennék lehetővé, hogy kifusson a pályára, még játékvezetők sem lehetnének kint a gyepen. Ebben a mostani képviselőházi vizsgálóbizottságban a másik oldal nem képviseltetheti magát: a bizonyítékait nem lehet bemutatni, és nincs lehetőség elmondani, hogy mi történt valójában a másik oldal szerint. Teljesen elfogult az egész: alapjaiban tagadja a tisztességes eljárás jogelvét, ahogyan a kongresszus működésének szabályait is.
– Vannak pedig a bizottságban republikánusok is, élükön Liz Cheney-vel, az egykori alelnök, Dick Cheney lányával, aki szerint „Trump összetoborozta a tömeget, és kiadta a vezényszót a támadás megindítására”.
– Ketten vannak mindössze republikánusok, de őket is a demokraták válogatták be, mert ők korábban már az impeachmentet, Trump közjogi felelősségre vonását is megszavazták.
– Mindez azért alakulhatott így, mert a demokraták vannak többségben a képviselőházban, és így az egész ügymenetet is ők határozhatják meg?
– Most még valóban többségük van, de ezt a novemberi félidős választásokon nagyon könnyen elveszíthetik. A 2001. szeptember 11-én történteket vizsgáló kongresszusi bizottságot annak idején még sikerült úgy összeállítani és működtetni, szakértőket is bevonva, hogy a végére elkészült jelentésüknek súlya is volt. Ennek a mostani vizsgálóbizottságnak nem hisz senki, mert meg sem próbálja kideríteni, mi volt az igazság. Csak pártpolitikai előnyhöz akarja juttatni a demokratákat.
– Elképzelhetőnek tartja, hogy Trumpot bármilyen tisztességes büntetőeljárásban felelősségre vonhatják később a 2021. január 6-án a Capitoliumnál történtek miatt?
– Nézze, nem akarok szerénytelennek látszani, de a büntetőjog egyik vezető szaktekintélye vagyok az Egyesült Államokban. Írtam ötven könyvet, harminc éve tanítok büntetőjogot a Harvardon. A leghatározottabban állíthatom, hogy semmiféle bűncselekményt nem követett el. Nem uszított. Hazafias beszéde pedig semmivel sem volt radikálisabb, mint amilyeneket számos baloldali szokott rendszeresen tartani. Így például a Black Lives Matter (A fekete életek számítanak) mozgalom vezetői is, akiknek szavai nyomán a tömeg autókat gyújtott fel, bíróságokat rohamozott meg az Egyesült Államokban az elmúlt években. Vagyis egy politikai beszéd volt ez – én sem értettem vele egyet, de ez már más lapra tartozik.
Félidős választások Amerikában 
