Több mint 22 ezer afgánt fogadott be Németország a kivonulás után

Összesen 18 NATO-tagországból állnak rendelkezésre adatok, ezek közül egyetlen tagállam sem telepített be annyi afgánt, mint a nagyhatalom, amely bevándorlóországgá nyilvánította magát.

Friedland, 2016. április 4. Szíriai menekültek érkeznek a friedlandi fogadóállomásra a közép-németországi Göttingen közelében 2016. április 4-én. Ettõl a naptól fogva az Európai Unió és Törökország között március 18-án megkötött megállapodás értelmében a görög hatóságok által elutasított menedékkérõket és a menedékjogi kérelem benyújtásától elzárkózó illegális határátlépõket visszaküldik Törökországba, az EU-tagországok pedig cserében átvesznek Törökországtól ugyanannyi szíriai menekültet, amennyit a görög szigetekrõl visszaszállítanak Törökországba. (MTI/EPA/Swen Pförtner) Fotó: Swen Pförtner

Tíz hónappal az afganisztáni NATO-misszió befejezése után Németország eddig 22 580 személyt fogadott be Afganisztánból – írja a Junge Freiheit német lap hivatalos dokumentumokra hivatkozva. A cikk szerzője hozzáteszi, hogy a szövetségi köztársasági felvételi eljárás még nem zárult le, vagyis könnyen előfordulhat, hogy tovább növekszik az Afganisztánból áttelepítettek száma. A Junge Freiheit birtokába jutott jelentésben 17 másik NATO-tagállam is szerepel, és ebből kiderül, hogy egyetlen más ország sem fogadott be annyi embert, mint Németország. Sőt, az összes többi ország együttesen összesen 15 635 személyt telepített át Afganisztánból.

Eközben a német kormány folyamatosan azon dolgozik, hogy minél több bevándorlónak adjon menedékjogot, majd állampolgárságot. Ahogy arról a V4NA is beszámolt korábban, 2021-ben húsz százalékkal több külföldit honosítottak Németországban, mint az előző évben. Ez azt jelenti, hogy tavaly mintegy 131 600 külföldi kapta meg a német állampolgárságot – derül ki a szövetségi statisztikai hivatal adataiból. Ezek közül a legtöbben Szíriából érkeztek, de törököket, örményeket és románokat is nagy számban honosított a német szövetségi kormány.

Im Jahr 2021 wurden rund 131 600 Ausländerinnen und Ausländer in Deutschland eingebürgert. Das waren rund 20 % mehr als im Vorjahr. Dieser Anstieg ist gut zur Hälfte auf die hohe Zahl an #Einbürgerungen von Syrerinnen und Syrern zurückzuführen. Mehr dazu: https://t.co/ggD5kobE0i pic.twitter.com/308gTB0wTd

— Statistisches Bundesamt (@destatis) June 10, 2022

Mindezt annak ellenére teszi a német kormány, hogy az országban 2015 óta folyamatosan emelkedik a migránsok által elkövetett bűncselekmények száma. Lopás, rablás, antiszemita támadás, nemi erőszak és gyilkosság is szerepel a migránsok palettáján. 2021-ben például összesen 677 csoportos nemi erőszakot regisztráltak Németországban, és csak 462 esetben azonosították a gyanúsítottakat. Ez több mint kétszerese a 2018-ban regisztrált 300 esetnek. Ráadásul majdnem minden második csoportos nemi erőszak gyanúsítottjának nincs német állampolgársága.

A németországi zsidóság élete is jelentősen megváltozott 2015 óta, ekkor ugyanis több százezer migráns érkezett az iszlám kulturális területről Németországba.

A muszlim zsidógyűlölet jelenti a legnagyobb veszélyt a németországi zsidó életre. Viszonylagosan jóval kevesebb az erőszakos jobboldali szélsőséges, de vannak muszlimok, akik nem félnek fizikailag megtámadni a kipát viselő zsidókat, és teljesen gátlástalanul élik ki a zsidógyűlöletüket

– mondta Malca Goldstein-Wolf zsidó aktivista. A berlini fővárosi ügyészség egyik jelentéséből kiderül, hogy 2021-ben 661 eljárást indítottak antiszemita bűncselekmények miatt. Ez óriási növekedés a 2020-as adathoz képest, ami 417 esetről számolt be. De nem csak a fővárosban szaporodtak meg az antiszemita támadások, a probléma országos méretű. Tavaly összesen 3028 esetben támadtak meg zsidó vallású embereket, ez napi nyolc incidensnek felel meg. A támadásoknak halálos áldozatai is voltak.

Olaf Scholz német kancellár már a megválasztása utáni napokban sem titkolta a céljait. Azt mondta, hogy

Németország bevándorlóország, ezért legfőbb ideje, hogy bevándorlási és integrációs társadalomként tekintsen magára.

A programjában az szerepelt, hogy meg kell könnyíteni a migránsoknak a német állampolgárság megszerzéséhez vezető utat, mert így lehet megteremteni a teljes körű politikai részvétel és a jobb beilleszkedés lehetőségét.

A szövetségi kormány azóta több olyan intézkedést vezetett be, amelyek segítségével a nem dolgozó migránsokat is ellátják az adófizetők pénzéből, sőt sok esetben a munkanélküli bevándorlók annyi pénzt kapnak havonta, mint amennyit a németek megkeresnek a munkahelyükön.

Jelenleg 900 ezer illegális migráns tartózkodik Németországban, akiket az adófizetők látnak el, és csak idén további kilencmilliárd eurót osztanak szét külföldön

– fakadt ki a német parlament egyik ülésén Gottfried Curio ellenzéki politikus, aki gúnyosan megjegyezte, hogy a kormány valószínűleg azért jótékonykodik ilyen mértékben a migránsokkal, hogy az emberek szívét felmelegítse, és ne kelljen aggódni amiatt, hogy nem lesz fűtés a következő télen.

Borítókép: Menekültek érkeznek a friedlandi fogadóállomásra a közép-németországi Göttingen közelében (Fotó: MTI/EPA/Swen Pförtner)