A beszélgetésből a Mediaworks Hírcentruma készített összefoglalót, bizonyos részeket érdemes szó szerint is idézni.
Pár héttel ezelőtt bejelentettek egy 28 milliárd eurós segélycsomagot, ami a második osztrák köztársaság történetének egyik legnagyobb segélycsomagja. Csakhogy az emberek ebből a csomagból nem látnak semmit, meg sem érkezik hozzájuk. Lehet adni a lakosság számára ötven, ötszáz, ezer vagy akár még több eurós támogatást, ez így is, úgy is túl kevés lesz. (…) Az energiaárak olyan mértékben nőttek meg, hogy míg korábban az energiáért én is hat-hét centet fizettem kilowattóránként, ez később 23-24 centre emelkedett, mára pedig a legújabb szerződések esetében ötven cent feletti árakat rögzítenek a tartományi energiaszolgáltatók – magyarázta Christoph Haselmayer.
Vagyis nagyjából harminc forintról kétszáz forintra nőtt az ár kilowattóránként. A drágulás azonban nem áll meg.
– A kormánynak ezt is közölnie kell a lakossággal, hiszen az előrejelzések alapján ősszel az várható, hogy – amennyiben nem történik semmi – akár nyolcvan centet is fizethetünk kilowattóránként, jövő évben pedig egy vagy 1,20 eurót. Ez egy igen erőteljes áremelkedés. (…) Ezt már a középosztály sem tudja magának megengedni – fogalmazott a kutatóintézet szakértője.
Christoph Haselmayer ezután a gazdaság általános helyzetére tért ki. A beszélgetés egy pontján így érvelt: – Ha az oroszok tényleg kevesebbet szállítanak vagy teljesen elzárják a gázt, akkor részben az ipar sem tud termelni, egyre több ember kénytelen ismét kurzarbeitra menni, a munkanélküliek száma pedig akár az egymilliót vagy annál többet is elérheti.
A mi generációnk még sosem tapasztalt ilyet. A szüleim a második világháború alatt születtek, ők ismerik ezt a helyzetet, tudják, milyen a háború. Tudják, milyen volt utána felépíteni az országot, fiatalok voltak az 1940-es évek végén, 50-es évek elején, de ők is már nyolcvan fölött járnak. De a mi generációnk, a baby-boomereket, illetve mindenki mást is beleértve, egyáltalán nem tudják, milyen ez a helyzet. Mi pedig nem vagyunk hozzászokva ahhoz, hogy feladjuk a jómódunkat, hogy a héten csak egyszer fürödjünk vagy csak 15-17 fokig fűtsük a lakást.
Családok ezrei nem esznek gyümölcsöt, zöldséget
Nem csak Ausztriában készülnek gyászos jövőre, egyes helyeken már a jelen is drámai. A nagy európai gazdaságok közül Spanyolország szenvedi el a legnagyobb mértékű élelmiszer-, közlekedési és szállodai áremelkedést. A drágulás olyan mértékű, hogy már családok tömegei változtattak radikálisan az étkezési szokásaikon is.
A spanyol statisztikában kirívó a tésztafélék közel harmincszázalékos drágulása, de kiugró a tej 21 százalékos, továbbá az olívaolaj további 27 és a gyümölcsök 17 százalékos júniusi áremelkedése is.
Ez utóbbi két termékkör esetében a spanyolországi adatok meghaladják az Európai Unió bármely más államában regisztrált áremelkedést. Spanyol családok ezrei mondtak le a zöldség- és gyümölcsfogyasztásról a rendkívüli drágulás miatt. A mezőgazdasági termelők és állattenyésztők szervezeteinek képviselője jelezte, hogy jelentős változást érzékeltek a bevásárlókocsik tartalmának összetételében.
Borítókép: Képernyőfelvétel (Forrás: Videa/Mediaworks–Hírcentrum)