Brüsszel nyugat-balkáni politikája a térség konfliktusainak kiújulásához vezet

A balkáni térség lassú integrációja hozzájárult a feszült szerb−koszovói helyzet kialakulásához.

− Az ukrajnai háború rávilágított arra, hogy Brüsszel és a vezető európai államok szinte megfeledkeztek a Nyugat-Balkánról. Ez pedig a térség konfliktusainak kiújulásához, valamint más hatalmak − Oroszország, Kína, Törökország − befolyásszerzéséhez vezethet − fogalmazott Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója a 888.hu-nak adott interjújában.

A szakértőt a napokban pattanásig feszült koszovói−szerb helyzetről kérdezték, amivel kapcsolatban elmondta, habár a mostani konfliktust a koszovói vezetés által kiadott rendelkezés váltotta ki, amely augusztus 1-től érvénytelenné tette volna a szerb dokumentumokat az ország területén, 

végső soron a 2008-ban függetlenné vált állam kérdésének rendezetlensége jelenti az ellentétek forrását.

A feszült helyzet aztán végül amerikai nyomásra rendeződött, erről Kosztur András elmondta, az Egyesült Államoknak hatalmas befolyása van Koszovóban, ugyanis a nyugat-balkáni állam Washingtonnak köszönheti de facto függetlenségét. 

Ráadásul számos üzleti és egyéb érdekeltség is köti az amerikai elitet a régióhoz. Soros György alapítványainak befolyása az albán közösségekben közismert, de több, az 1990-es években vezető pozícióban lévő amerikai politikus is gazdasági előnyökké konvertálta a jugoszláv háborúkban való szerepvállalását. Így a nemrég elhunyt Madeleine K. Albright, aki a koszovói háború idején az USA külügyminisztere volt, a koszovói telekommunikációs szférába, Wesley K. Clark, az európai NATO-csapatok akkori parancsnoka pedig az energetikai szektorba vásárolta be magát

− mutatott rá a kutató. 

Kosztur András kifejtette, a balkáni térség integrációja már az ukrajnai háború előtt lelassult, ez pedig hozzájárult ahhoz, hogy a régió vitás kérdéseinek rendeződése elodázódott. 

Az ukrajnai háború csak még jobban rávilágított arra, hogy Brüsszel és a vezető európai államok szinte megfeledkeztek a Nyugat-Balkánról, ez pedig ahhoz vezethet, hogy a térség konfliktusai kiújulnak vagy más hatalmak − Oroszország, Törökország, Kína − veszik át a közvetítő vagy kezdeményező szerepet

− fogalmazott.

Alekszandar Vucsics szerb elnök azon kijelentéséről, miszerint Albin Kurti az új Volodimir Zelenszkij, aki majd harcolni fog a nagy szerb hegemónia ellen, a kutató elmondta, az államfő arra a koszovói narratívára utalt, amely szerint Szerbia Oroszország Ukrajna elleni háborús forgatókönyvének megismétlésére készül, és a szerb kisebbségek jogaira hivatkozva lerohanja Koszovót.

Tény, hogy Szerbia hagyományosan jó viszonyt ápol Oroszországgal, Koszovó fő pártfogói pedig az Egyesült Államok, illetve más nyugati országok, de Szerbia jelenleg még nem mondott le az európai integrációs törekvéseiről, és Vucsics tegnap az amerikai nagykövetnek is megköszönte a közbenjárást

− hangsúlyozta Kosztur András.

Arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e a háború a két ország között, a szakértő elmondta, ilyen feszült kapcsolatokban bármikor fennáll az eszkaláció veszélye. Hozzátette, ez nagyban függ a nagyhatalmak hozzáállásán is, főképp az Egyesült Államokén, amely közvetlenül, katonailag is jelen van a térségben a KFOR csapatok keretein belül.

Ami az orosz szálat illeti, bár az orosz elnöki szóvivő szerint Moszkva teljes mértékben támogatja Belgrád álláspontját, a gyakorlatban egy háború esetén nehezen tudnának közvetlen segítséget nyújtani Szerbiának, ha a NATO ismét a koszovóiak oldalán foglal állást

− mutatott rá Kosztur András.

Borítókép: a koszovói rendőrség speciális egységei a szerb−koszovói határon 2021-ben (Fotó: EPA-EFE/Valdrin Xhema)