Első hiperszonikus rakétáival Amerika behozhatja hátrányát a szuperhatalmak fegyverkezési versenyében

Sikeresen tesztelte első két hiperszonikus fegyverét az Egyesült Államok légiereje – közölte a Pentagon. A bejelentés némi megnyugvást jelent a szuperhatalmi fegyverkezési versenyben lemaradó amerikaiak számára: Washington a közelmúltban ugyanis növekvő aggodalommal szemlélte Oroszország és Kína sikereit a modern hiperszonikus fegyverek kifejlesztésében – olvasható a Híradó.hu cikkében.

EDWARDS AIR FORCE BASE, Calif. (June 12, 2019) B-52 out of EDW carries ARRW IMV asset for its first captive carry flight over Edwards Air Force Base. (U.S. Air Force photo by Christopher Okula)

A Pentagon amerikai légierő megerősítette, hogy kedden Kalifornia partjainál másodszor is sikeresen tesztelte a levegőből indítható gyorsreagálású fegyver (Air-Launched Rapid Response Weapon, ARRW) hordozórakétáját. A Reuters jelentése szerint már szerdán beszámolt a Lockheed Martin–183A újabb tesztjéről, amelynek során a hordozórakétát egy B–52H Stratofortress szárnya alá rögzítették a magasban, mielőtt kilőtték volna.

A Lockheed közleménye szerint az első sikeres, májusi próbálkozás után a jelenlegi teszt megerősítette, hogy „az ARRW már képes biztonságosan leválni a hordozójáról, elérni és elviselni az üzemi hiperszonikus sebességet, valamint fontos adatokat gyűjteni a további repülési tesztekhez”.  A korábbi próbálkozások alkalmával a rakétát nem tudták kilőni a bombázógépről, a kudarc oka pedig egy tervezési probléma volt, amely feszültség-instabilitást okozott a repülőgép ellátásáról a rakéta saját meghajtására történő átváltás közben.

Heath Collins, a légierő dandártábornoka, programvezető tiszt kijelentette, hogy

a gyorsítórakéta tesztsorozata elérte az elsődleges és másodlagos célokat, így még ebben az évben megkezdik az ARRW teljes körű tesztelését.

A hírügynökség jelentése ugyanakkor kitér egy másik hiperszonikus fegyver tesztjére is: a Defense Advanced Research Projects Agency (DARPA) szintén első ízben tesztelte sikerrel Operational Fires elnevezésű hiperszonikus fegyverét az új-mexikói White Sands Missile Range-en. Az ARRW-vel szemben az OpFires egy földi indítású rendszer, amely áthatolva a modern ellenséges légvédelmen, gyorsan és pontosan támadja a rövid idő alatt pozíciót változtatni képes célpontokat is. A Lockheed Martin koncepciója szerint a DARPA fegyverét éles harci helyzetben Ukrajnában vetnék be először, amit a már odaszállított HIMARS (High Mobility Artillery Rocket System) hordozórakétákkal oldanának meg a helyi erők.

Miként arra a Reuters rámutat, azért is számítanak a sikeres tesztek mérföldkőnek, mivel az Egyesült Államok hiperszonikus fegyverek fejlesztésére irányuló számtalan erőfeszítésének költségvonzatai és az USA részleges fegyverkezési hendikepje miatt amerikai részről egyre növekvő aggodalmak jellemzik a szuperhatalmi fegyverkezési versenyt.

Mint írják, az amerikai fegyvergyártók azzal, hogy a konvencionálisabb fegyverekről ma már inkább a hiperszonikus eszközök fejlesztésére helyezik a hangsúlyt, nem csupán ezen fegyverek legyártásával, hanem az új észlelési és megsemmisítési mechanizmusok kifejlesztésével is jelentős hasznot húzhatnak. Az olyan fegyvergyártók, mint a Lockheed, a Northrop Grumman Corp. és a Raytheon Technologies Corp. mind a hiperszonikus fegyverprogramjaikat reklámozták a befektetőknek, ahogy a világ figyelme az újonnan megjelenő fegyverosztályért folytatott versenyre terelődött.

Noha a jelek szerint sikerült időben kiküszöbölni a problémát, április elején éles vitát váltott ki az amerikai kongresszusban az a hír, miszerint újbóli csúszások miatt csak a következő költségvetési évben éri el a bevethetőség fázisát az USA első hiperszonikus fegyvere.

Az ellenségeink mögött kullogunk

– reagált akkor Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter a washingtoni képviselőház bizottsága előtt a hiperszonikus technológia fejlesztése és katonai alkalmazásával kapcsolatos aggodalmakra.

Vlagyimir Putyin 2018-ban jelentette be a nyolcvanas évektől fejlesztett orosz „szuperfegyverek” hadrendbe állítását, közülük a The Drive elemzése szerint három technológia kiemelten veszedelmes:

• az Avangard a világon elsőként, 2019 decemberében rendszeresített 12 ezer kilométer hatótávolságú rendszer, amely nukleáris töltettel felszerelhető hiperszonikus sikló repülőeszközt juttat célba. Sebessége eléri a hangsebesség hússzorosát, ám a cél közelében jelentősen lelassul, így a légvédelmi rendszereknek még esélye nyílhat a kiiktatására
• a Cirkon hadihajókról és tengeralattjárókról indítható, ezer kilométeres hatótávolságú rakéta, amely a hangsebesség nyolc-kilencszeresével képes repülni
• az Ukrajnában már bevetett Kinzsál légi indítású rakéta hatótávolsága a hordozó repülőgéptől függően két-háromezer kilométer, maximális sebessége pedig a hangsebesség 10-12-szerese.

Az Egyesült Államok, Ausztrália és az Egyesült Királyság az orosz agresszióra hivatkozva április elején jelentette be, hogy közösen fejlesztik hiperszonikus és anti-hiperszonikus képességeiket az indo-csendes-óceáni térségben. Az AUKUS-együttműködést valójában feltehetően Kínának a technológiában elért kimagasló eredményei ihlették.

Az amerikaiakat meglepte és megrémisztette a kínaiak tavaly júliusban végrehajtott tesztje. Ennek során a légkör felső rétegébe juttatott hiperszonikus siklórepülőgépről egy szintén hiperszonikus rakétát lőttek ki, amivel a pusztán az Északi-sark felőli támadásokra felkészült amerikai légvédelmet komoly kihívások elé állították. A kínai prezentáció után ugyanis az USA már a Déli-sark irányából is számíthat támadásra.

Kína hiperszonikusfegyver-tesztje nagyon közel van a Szputnyik-momentumhoz

– mondta erre Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke 2021 őszén, utalva arra, hogy Kína fegyverkezésben felülmúlhatja fő riválisát, az Egyesült Államokat. Washington bánatára Peking emellett további hiperszonikus fegyverekkel is rendelkezik:

• a DF-ZF rendszert öt-tízszeres hangsebességre, két-háromezer kilométeres hatótávolságra tervezték, újabb változata azonban már interkontinentális rakétával is indítható, 12 ezer kilométeres hatótávolsággal
• A DF–17 szárazföldről, hadihajókról és tengeralattjárókról indítható fegyver, sebessége a hangsebesség ötszöröse, hatótávolsága pedig indítóplatformtól függően 1800-2500 kilométer.

A hiperszonikus fegyverek a hangsebesség több mint ötszörösével, azaz óránként mintegy 6200 kilométeres sebességgel repülhetnek, emellett a beprogramozott útvonalon haladó ballisztikus rakétákkal ellentétben pedig jól manőverezhetők. Ez azért lényeges, mivel a hagyományos légvédelmi rendszerek hatástalanok velük szemben, s mivel a felső légkörben, akár hatvan kilométeres magasságban repülnek, a radarok által is nehezen azonosíthatók.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: B–52 harci repülőgép ARRW IMV rakétával felszerelve (Fotó: U.S. Air Force/Christopher Okula)