Háború Ukrajnában: ma éjjel történt

Zelenszkij beterjesztette a parlament elé az SZBU-főnök leváltásáról szóló javaslatot · Sziverszk elfoglalásáról tettek bejelentést a luhanszki szakadárok.

Mikolajiv, 2022. július 17. Az Ukrán Állami Katasztrófaelhárító Szolgálat által közreadott képen megrongált épület Mikolajivban 2022. július 17-én, miután orosz rakétatámadás érte a dél-ukrajnai várost. MTI/EPA/Ukrán Állami Katasztrófaelhárító Szolgálat Fotó: -

Zelenszkij beterjesztette a parlament elé az SZBU-főnök leváltásáról szóló javaslatot

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beterjesztette hétfőn a parlament elé azt a javaslatot, hogy Ivan Bakanovot menesszék az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) éléről – hozta nyilvánosságra Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A dokumentum már elérhető a törvényhozás hivatalos honlapján is. Eszerint az indítványt a parlament plenáris ülésén Fegyir Venyiszlavszkij, az alkotmánybíróságnak az államfő által delegált tagja fogja ismertetni. 

Zseleznyak közlése szerint a következő plenáris ülésen Bakanov menesztésének kérdése az első napirendi pont lesz.

Zelenszkij vasárnap este adott ki rendeletet, amelyben felfüggesztette hivatalából Bakanovot és Irina Venegyiktova főügyészt. Hétfőn Andrij Szmirnov, az elnöki iroda helyettes vezetője egy tévéműsorban pontosította, hogy Zelenszkij még nem menesztette sem Bakanovot, sem Venegyiktovát, hanem ideiglenesen függesztette fel őket hivatalukból a munkájuk vizsgálatának idejére.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál felidézte a Politico című amerikai lap június 24-i cikkét, amelyben a lap azt írta, hogy Zelenszkij már akkor fontolgatta az SZBU főnökének felmentését egy sor sikertelen művelet és Herszon megye elvesztése miatt. Zelenszkij akkor azzal reagált erre az értesülésre, hogy az SZBU vagy bármely más rendvédelmi szerv vezetésének leváltása ezen tevékenységének felülvizsgálatától függ.

Az ukrán vezérkar hétfő esti harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az ukrán katonák veszteségeket okoztak az orosz erőknek, és visszavonulásra kényszerítették őket Szlovjanszk és Avgyijivka irányban, valamint visszaverték a támadásukat Bahmut irányában.

Olekszandr Kovalenko katonai szakértő a 24-es tévécsatornának nyilatkozva ezzel összefüggésben kifejtette: egyelőre nem stabilizálódott a frontvonal a Donyec-medencében a vezérkarnak az orosz csapatok támadásainak visszaveréséről szóló rendszeres jelentései ellenére.

A szakértő emlékeztetett arra, hogy a Donyec-medencében az orosz csapatok továbbra is létszámfölényben vannak az ukrán fegyveres erőkkel szemben. 

Előrehaladásukat azonban befolyásolják az ukrán erők sikeres csapásai raktáraikra és parancsnoki állásaikra. Mindazonáltal az ellenségnek van még némi ereje az előretöréshez

– állapította meg Kovalenko. 

Például engem nagyon aggaszt a sziverszki irány, van rá esély, hogy éppen ebbe az irányba fokozzák az előrenyomulást

 – tette hozzá. 

Előrejelzése szerint a közeljövőben az oroszok szinte a teljes frontvonal mentén átmennek védekezésbe. Szerinte ahol a védelmük meggyengül, az ukrán fegyveres erők ellentámadásba lendülnek, az orosz pedig visszavonulnak.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a Telegramon nyilvánosságra hozta, hogy az orosz parancsnokság egy része 1969-ben kiadott topográfiai térképet használt a háború februári kezdetekor. 

Ez azokból a dokumentumokból derült ki, amelyeket Harkiv megye orosz megszállás alá került részeiben koboztak el. Az oroszok által használt térképeken például hiányzott Harkiv városának egyik lakónegyede, amely csak a hetvenes években épült fel, és két víztározó is a régióban. 

Az ukrán–orosz államhatárt pedig golyóstollal rajzolták rá a térképre, hiszen 1969-ben még nem létezett, akkor még Ukrajna és Oroszország a Szovjetunió része volt.

Sziverszk elfoglalásáról tettek bejelentést a luhanszki szakadárok

A luhanszki szakadárok bejelentést tettek hétfőn Sziverszk város elfoglalásáról, miközben az orosz védelmi miniszter az orosz erők elsőrendű feladatának nevezte meg a polgári célpontokat támadó, nagy hatótávolságú ukrán fegyverek megsemmisítését.

Vitalij Kiszeljov, a luhanszki – Moszkva-barát – szakadár „népköztársaság” belügyminiszter-helyettese az orosz Pervij Kanal tévécsatornának nyilatkozva bejelentette, hogy Sziverszk teljes egészében a luhanszki erők ellenőrzése alá került. 

Kifejezte reményét, hogy néhány napon belül a Bahmuttól 15 kilométerre fekvő Szoledart is sikerül elfoglalni. Beszámolója szerint az ukrán fegyveres erők ezen a településen közigazgatási épületeket aknáztak alá.

A háború előtt a mintegy 11 ezer lakosú Sziverszk fontos közlekedési csomópont Bahmut, illetve a Szlovjanszk-Kramatorszk agglomeráció irányába. A város 30 kilométerre nyugatra fekszik az orosz és a szakadár erők által korábban bevett Liszicsanszktól.

Eduard Baszurin, a donyecki „népi milícia” parancsnokhelyettese ugyanezen a tévécsatornán azt mondta, hogy a szakadár erők félig bekerítették Avdijivkát, és két helyen elzárták a város és Kosztyantyinivka közötti utat. 

Mint mondta, hídfőállást készítenek elő ahhoz, hogy megkezdjék a köztársaság területének „teljes felszabadítását”. Baszurin a Rosszija 24 hírtelevíziónak azt mondta, hogy a Donyec-medence területének „teljes felszabadítása” idén befejeződik. 

Konkrétabb dátumot nem nevezett meg. Vasárnapi bejelentés szerint a két délnyugat-ukrajnai szakadár entitás fegyveresei orosz tűztámogatással eddig 253 települést „szabadítottak fel” a Donyecki Népköztársaság területén.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentésben egyebek között 250 külföldi zsoldos, hatvan ukrán „nacionalista” és két Mi–8-as helikopter megsemmisítéséről számolt be. A külföldi fegyvereseket a tábornok szerint Kosztyantyinivka faluban érte csapás.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 257 repülőgépet, 142 helikoptert, 1564 drónt, 356 légvédelmi rakétarendszert, 4099 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 759 rakéta-sorozatvetőt, 3157 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 4392 speciális katonai járművet veszítettek.

Kiszeljov egyébként azt is elmondta, hogy a hivatalos vizsgálat – amelynek eredményét hamarosan közzéteszik – megállapította, hogy a mariupoli drámaszínházat az épület belsejében felhalmozott robbanóanyaggal robbantották fel március 16-án ukrán fegyveresek. 

Az orosz védelmi minisztérium korábban az általa nacionalistának nevezett Azov ukrán alakulatot tette felelőssé a „provokációért”, Kijev szerint pedig orosz katonai csapás érte az épületet.

Andrej Marocsko, a luhanszki milícia alezredese a RIA Novosztyi hírügynökség szerint azt állította, hogy az ukrán oldalon szervkereskedelemre szakosodott nyugati sebészek tevékenységét észlelték.

Borítókép: az Ukrán Állami Katasztrófaelhárító Szolgálat által közreadott képen megrongálódott épület Mikolajivban 2022. július 17-én, miután orosz rakétatámadás érte a dél-ukrajnai várost (Fotó: MTI/EPA/Ukrán Állami Katasztrófaelhárító Szolgálat)