– Mennyire volt meglepő, hogy a nyár kellős közepén kormányválság alakult ki Olaszországban?
– Az olasz kormányválság pár nap leforgása alatt pörgött föl, anélkül, hogy tudatos kormánybuktatásra készült volna Giuseppe Conte. Inkább azt mondhatjuk, hogy kicsúszott az irányítás az Öt Csillag Mozgalom vezetősége kezéből. Az Öt Csillag Mozgalom szenátorai ugyan a múlt csütörtöki felsőházi szavazás során elhagyták a szenátusi üléstermet, de Giuseppe Conte a mai napig nem hívta vissza a kormányból a mozgalom három miniszterét. Bonyolítja a helyzetet az is, hogy a párton belül sincsen egyértelmű irányvonal. Ennek markáns jele volt, hogy pár hete Luigi Di Maio külügyminiszter a hozzá hű politikusokkal kivált a mozgalomból, és létrehozta az Együtt a Jövőért elnevezésű új alakulatot.
– Mario Draghi kormányáról szerdán tartanak bizalmi szavazást az olasz parlamentben. Ha kiderül, hogy a kormányzás folytatásához nincs meg a többsége, előre hozott választások következhetnek. Milyen forgatókönyvek valósulhatnak meg?
– Többféle lehetőség adódik. Elképzelhető, hogy a két jobboldali kormánypárti erő, a Matteo Salvini vezette Liga és a Silvio Berlusconi vezette Forza Italia úgy dönt, nem támogatja Draghit, ha az Öt Csillag Mozgalom továbbra is tagja marad a kormánynak. Ebben a helyzetben előre hozott választásokra kerül majd sor. Ellenkező esetben egy olyan új kabinet jöhet létre, melyben az Öt Csillag Mozgalom politikusai nem vesznek részt.
– A híradások szerint az sem kizárt, hogy az Öt Csillag Mozgalmon belül újabb szakadás következik be. Előfordulhat, hogy Draghi megmentésére kiválhatnak a pártból egyes képviselők és szenátorok.
– Valóban nagy az esélye, hogy az Öt Csillag Mozgalom további politikusokat veszít a kormányválság következtében. A kormányt támogatók nagy eséllyel válnak meg majd a szakítani próbáló Giuseppe Contétól, annak azonban kevés az esélye, hogy egy új pártalakulat szülessen. Inkább azt tartom esélyesnek, hogy a Luigi Di Maio vezette Együtt a Jövőért vagy a baloldali Demokrata Párt soraiba ülnek át. Ez azt jelenti, hogy az Öt Csillag Mozgalom egy letisztult ellenzéki, kormányellenes politikai erővé válik. Ez a kormányellenes irányvonal lesz a meghatározó a választási kampányukban.
– Mi motiválhatja a Ligát, illetve a Forza Italiát, hogy támogassák Draghit?
– Kétségtelen, hogy az ország egy része Mario Draghi maradását szeretné: a pandémia utáni uniós helyreállítási alap olaszországi felhasználása, az energiaválság kezelése és a nemzetközi konfliktushelyzet miatt, hiszen Mario Draghi nemzetközi elismerésnek örvend. A helyzet azonban az, hogy Olaszország parlamentáris köztársaság. Nem Draghi tekintélye a meghatározó, hanem a parlamenté. A probléma az, hogy ha nincs egy irányítható kormánytöbbség, akkor az egymással állandóan konfliktusban álló, veszekedő pártok túszul ejtik a parlamentet. Nagy az esélye annak, hogy hiába is maradna Draghi, a parlament képtelen lenne az ország számára legfontosabb döntések meghozatalára.
A kialakult belpolitikai helyzetben logikusabb lenne, ha az olaszok az urnákhoz járulhatnának, és egy stabilabb kormány folytathatná az ország vezetését.
Felmerült annak a lehetősége is, hogy az Öt Csillag Mozgalom kiválása esetén a Liga és a Forza Italia maradna a jelenlegi kormányban, a fent említett okok miatt. Ezt őszintén szólva nem tartom bölcs lépésnek, hiszen ez tovább nyirbálná mindkét párt népszerűségét, és az ellenzéki jobboldali Olasz Testvérek párt malmára hajtaná a vizet. A jobboldali szavazók ugyanis nehezen tudnák megemészteni, hogy a korábbi koalícióban folytassák régi ellenfeleikkel. A két kormánypártnak azonban azt is mérlegelnie kell, hogy népszerűségvesztéssel járhat az is, ha megbuktatják a kormányt.
– Lehetnek nemzetközi kihatásai az olasz kormánykrízisnek?
– Véleményem szerint csak akkor, ha a válság elhúzódik, és új választások esetében sem sikerül stabil kormányt alakítani. Az elmúlt hónapokban Franciaországban és Magyarországon is voltak választások, már javában dúlt a háború, mégsem történt semmi rendkívüli. A nemzetközi bizonytalanságok nem béníthatják meg egy ország parlamentáris működését. Sőt minél előbb rendezik meg a választást, akár az ősz folyamán, annál jobb. Ha egy erős kormány alakul, akkor az ország helyzete is megerősödik egy bizonytalan nemzetközi környezetben. Meggyőződésem, hogy mindazok, akik bizonytalanságokra hivatkozva rövid távú megoldásokat szorgalmaznak, és nem támogatják az előre hozott választásokat, azok valójában attól félnek, hogy elveszítik a választásokat. Ha ugyanis holnapután az urnákhoz járulhatnánk, akkor abból egész biztosan egy jobbközép többségű kormánykoalíció kerülne ki győztesként.
– A kormányválság hiteles elemzéséhez hozzátartozik az a tény, hogy a jelenlegi helyzet előmozdítója maga Mario Draghi volt, aki benyújtotta lemondását Sergio Mattarella köztársasági elnöknek, bár a kormányzáshoz szükséges többség biztosítva volt, és az Öt Csillag Mozgalom nem vonta vissza a minisztereit. Mi motiválhatta az Európai Központi Bank volt elnökét a kormányválság előidézésében?
– Draghi az elmúlt időszakban számos alkalommal zsarolások és nyomásgyakorlások középpontjába került, mely erősen negatívan hatott a megítélésére. Az teljesen világos volt számára, hogy az elkövetkező hat hónapban erőteljes kampányharcok célkeresztjébe kerül. Ha októberben nem is, de jövő májusban mindenképpen elérkezik a parlamenti választások időpontja. Azt jól tudjuk, hogy a kampány során könyörtelenül mindenki ellenfelévé válik mindenkinek. Könnyen előfordulhat, hogy mindenki az ő kabátját rángatja, reformok bevezetését követelik a szélesebb választóbázis megszerzéséhez. Az Öt Csillag Mozgalom a polgári alapjövedelem megtartását, míg a Liga az eltörlését szorgalmazza majd, és így tovább. Draghi tökéletesen tisztában van azzal, hogy a jelenlegi, igen színes kormánytöbbségben nagy annak a veszélye, hogy a kampány során végül elszigetelten, egyedül marad, a parlament pedig alkalmatlanná válik a kormányzásra. Kihasználva az ötcsillagosok által generált konfliktushelyzetet, kilépett a színtérről, egy magasabb pozíció betöltése reményében.
A NATO-főtitkári pozíció, európai intézmények vezetése, de még a köztársasági elnöki szék is kecsegtető lehet számára.
A jelenlegi helyzetben még jó esélyei vannak a fenti pozíciók megszerzésére, a belpolitikai harcok azonban könnyen megégethetik. Nem tartom kizártnak, hogy így próbálja megmenteni a presztízsét.
