A kancellár fájdalmát fejezte ki amiatt, hogy az orosz gázszállítások leállása és így az energiaellátás bizonytalansága miatt tizenhat, már korábban leállított olaj- és széntüzelésű erőművet indítanak újra, további tizenegynek pedig a tél végéig meghosszabbították a működési engedélyét. Noha Scholz keserűnek nevezte a helyzetet, hangsúlyozta, hogy ez csupán átmeneti időszakra szól.
Emlékeztetett, hogy Németország az energiaválság közepette sem veszti szem elől a szén-dioxid-semlegesség elérését, s továbbra is az a cél, hogy 2045-re egyike legyen azon országoknak, amelyek elérték a zéró kibocsátást, ugyanakkor versenyképesek tudnak maradni a világpiacon.
Németország a legsikeresebb iparosodott országok közé tartozik, ez azonban azt jelenti, hogy rengeteg szén-dioxidot bocsátunk ki. Épp ezért kell még több erőfeszítést tennünk (a klímavédelem érdekében)
– mondta.
Mint elmondta, ilyen intézkedések közé tartozik az a törvényjavaslat is, amely a megújuló energia széleskörű elterjedését segítené elő, s amelyet a parlament nemrégiben fogadott el.
Scholz mindemellett Robert Habeck alkancellárral, Németország gazdasági és klímavédelmi miniszterével közösen utasította el három német atomerőmű üzemelésének meghosszabbítását az év végétől, szerintük ugyanis ez nem elégítené ki az ország energiaszükségleteit.
Borítókép: Olaf Scholz (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer)
