Magyarország érdekeivel ellentétes minden olyan lépés, amely az ukrajnai háború meghosszabbítását eredményezi, ami egyebek mellett egy komoly kockázatokat jelentő élelmezési világválsággal is járhat − közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.
A tárcavezető az európai uniós külügyi tanácsülés szünetében tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a fegyveres konfliktust valamilyen módon meghosszabbító intézkedések az élelmezési válság súlyosbodását is okozzák a világ számos pontján. A helyzet súlyosságát érzékeltetve rámutatott, hogy Ukrajna és Oroszország adja a globális búzaexport harminc százalékát, míg a napraforgó kivitelében ez nyolcvan százalék, az ukrán búzaexport pedig idén mintegy 25 millió tonnával csökken, miközben a szántóföldi termelés a felére esett vissza az országban.
Körülbelül négyszázmillió ember néz szembe a világon élelmezési nehézségekkel a háború miatt
− húzta alá. Szijjártó Péter kiemelte, hogy Magyarország is kiveszi részét a válság enyhítését célzó erőfeszítésekből, s eddig 368 ezer tonnányi gabonatranzitot biztosított. Majd hozzátette, hogy hazánk jelenleg naponta négyezer tonnányi szállítmányt tud keresztülengedni Ukrajnából, de nemrég tárgyalások zajlottak a segítség fokozásának lehetőségeiről.
Minél később lesz vége a háborúnak, annál több embernek kell a világon élelmezési válsággal szembenéznie, és annál nagyobb migrációs nyomással fogunk mi szembesülni Közép-Európában, illetve Magyarországon
− figyelmeztetett.
A miniszter leszögezte: Magyarország a békében érdekelt, hogy meg lehessen előzni az értelmetlen emberáldozatokat, és hazánk szabadulni tudjon azon kettős nyomás alól, amely egyrészt a menekültek, másrészt a migránsok számának folyamatos növekedéséből áll kelet és dél felől. Mint mondta, Magyarország speciális helyzetben van,
hiszen kettős nyomás alatt áll, Ukrajna irányából 843 688 menekültet fogadott be, míg ezzel párhuzamosan a déli határon idén 118 786 illegális bevándorlót állított meg. Hangsúlyozta, hogy mindkettő európai uniós szabályokban körülírt feladat, amelynek hazánk a jövőben is eleget fog tenni.
– Eddig ennek a két feladatnak a hiánytalan ellátására 1,6 milliárd eurót költöttünk. Méltatlannak és igazságtalannak tartom azt, hogy ennek a két százalékát finanszírozta eddig Brüsszel − jelentette ki, hozzátéve, hogy a jelenlegi helyzetre a béke az egyetlen megoldás.
Szijjártó Péter végül kitért arra is, hogy a kormány továbbra sem támogatja az Európai Unió úgynevezett poszt-cotonou-i megállapodását 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni országgal, amiről röviden ugyancsak szó volt a hétfői találkozón.
Most a legkevésbé arra van szükség, hogy újabb migránsokat hozzanak Európa nyakára
− fogalmazott.
Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Forrás: Facebook)
