Az ezt elutasító európai parlamenti indítvánnyal szemben 328 EP-képviselő szavazott, 278 képviselő mellette voksolt, és 33-an tartózkodtak. Ha július 11-ig sem az uniós parlament, sem a tagországok kormányait képviselő tanács nem emel kifogást a bizottsági javaslat ellen,
akkor a taxonómiáról szóló szabályozás 2023. január 1-jétől lép életbe.
A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja, az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmazott: „megőriztük az energiaellátás biztonságát és megfizethetőségét, megvédtük a rezsicsökkentést”.
A közlemény szerint Tóth Edina, Győri Enikő és Gyürk András, a Fidesz EP-képviselői üdvözölték a szavazás eredményét, és kiemelték: a rezsiköltségek alacsonyan tartásához és a klímasemlegesség eléréséhez szükség van a nukleáris és földgázalapú beruházásokra, annak érdekében, hogy hosszú távon meg lehessen őrizni az energiaellátás biztonságát és megfizethetőségét.
Tóth Edina a szavazást követően kiemelte: az európai és a magyar baloldal az utóbbi hetekben mindent bevetett, hogy a saját kudarcos zöldideológiáját érvényesítve megfossza az atomenergiát és a földgázt a zöldminősítéstől.
Nukleáris energia és földgáz nélkül sokkal kiszolgáltatottabb lenne az unió az olyan válságoknak, mint amit most is tapasztalhatunk. Emellett a zöldátmenet sem tudna megvalósulni, hiszen a megújuló energiaforrások önmagukban még nem elegendők az amúgy is megnövekedett energiaigények kielégítésére és a rezsiköltségek alacsony tartására
− fogalmazott.
Győri Enikő aláhúzta: a zöld gazdaság megvalósításához rengeteg magántőkére van szükség. Hozzátette, hogy a magánszektornak a taxonómiarendelet jelenti a sorvezetőt a fenntartható befektetésekben.



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!