Az utóbb egyértelműen elkapkodottnak és elbizakodottnak ítélt, Joe Biden amerikai elnök által látszólag egyik napról a másikra elrendelt csapatkivonásokat – és a kabuli reptéren történt, tragikus eseménysorokat – követően, 2021. augusztus 17-én tartott először sajtótájékoztatót a hatalomba visszatért tálib kormányzat. Itt egy alapvetően erősen az iszlámot követő, de a 2001-ben a bevonuló amerikai hadsereg által felszámolt rezsimnél jóval mérsékeltebb berendezkedés részleteiről beszéltek: amnesztiát ígértek mindenkinek, szabad beutazást a megfelelő dokumentumokkal rendelkező személyeknek, továbbá védelmet a diplomáciai képviseleteknek és nemzetközi, valamint civil szervezetek munkatársainak és létesítményeinek. A lányok és nők helyzetével kapcsolatban hangsúlyozták, hogy jogaikat az iszlám normáinak megfelelően tiszteletben fogják tartani.
Társadalmi kérdéskörök
A Deutsche Welle német hírportál összeállítása szerint az emberi jogok terén többnyire nem tartották be ígéretüket az ország új vezetői: a középiskolás lányok oktatása még mindig nem megoldott, valamint a nők helyzete is erőteljesen negatív irányba változott. Öltözetükkel teljes mértékben takarniuk kell magukat, férfi kísérő nélkül nem utazhatnak, illetve – hivatalosan biztonsági okok miatt – lehetőség szerint nem szabad elhagyniuk otthonukat. Tipikusan olyan munkakörökben dolgozhatnak – például kórházi ápolóként –, amikben munkaerőhiány lépne fel, ha elküldenék őket. A nem ilyen jellegű munkák esetében gyakorta kapnak hivatalos utasítást arra, hogy pozíciójukat adják át valamelyik férfi rokonuknak.
Emberi jogi szempontból más területeken is jelentős visszalépés tapasztalható. Az ENSZ múlt hónapban publikált jelentése megállapítja, hogy aránytalanul korlátozzák a gyülekezési jogot, a szólásszabadságot, valamint gyakoriak a kínzások, az önkényes őrizetbevételek és a jogszerűtlen kivégzések.
A rossz gazdasági kilátások, az elégtelen nemzetközi támogatás, a szegénység és a küszöbönálló éhínség miatt az amerikai közrádió (NPR) tudósítása szerint, bár sokan örülnek, hogy a tálibok hatalomra kerülésével húsz évnyi háborúskodás szűnt meg, félnek is, hogy a győzelem által hozott hasznok elveszhetnek a közeljövőben.
Üdvözöljük tálib testvéreinket […], de egy olyan kormányra van szükségünk, ami lehetőségeket teremt
– mondta a BBC-nek egy huszonöt éves, villamosmérnöki képzést hátrahagyó férfi, aki jelenleg napszámosként dolgozik, hogy el tudja tartani családját.
Biztonsági kihívások
Egyetlen olyan aspektusa van a tálib hatalomátvételnek, amit szinte alig vitattak a témában megszólaló szakértők, az pedig a biztonság problémaköre. A tálibok valóban kontrollálják Afganisztán teljes területét, jóllehet, az az ígéretük, hogy a terrorszervezetek jelenlétét egyszerűen felszámolják az országban, szintén nem teljesült:
Afganisztánban továbbra is jelen van az Iszlám Állam Horaszán tartomány nevű szervezete valamint az Afganisztáni Nemzeti Ellenállás Front.
Előbbi egyik leglátványosabb támadását augusztus 11-én követte el, mikor Kabulban felrobbantották Sejk Rahimulla Hakkánit, a tálibok egyik legfontosabb vallástudósát.
A nemzetközi közösség megítélése és Afganisztán külkapcsolatai
A fenti szervezetek jelenlététől függetlenül ugyanakkor kétségtelen, hogy Afganisztán egésze a tálibok uralma alatt áll. Azonban ahogyan arra az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet (ASPI) felhívja a figyelmet, a tálib kormányzatot hivatalosan egyetlen állam sem ismerte el. Az ENSZ „de facto hatóságokról”, „de facto miniszterekről”, „gyámkormányról” beszél.
Az intézet értékelése szerint a nemzetközi közösség nem fogja elismerni a kormányt, ameddig a tálib vezetés nem kezd el egy befogadóbb politikai rendszert működtetni, ahol a hatalommegosztás nem csak jelképesen érvényesül.
A feltételek figyelmen kívül hagyása ugyanakkor az afganisztáni népesség közel kétharmadát hozza különösen nehéz helyzetbe: az ASPI szerint jelenleg 24,4 millió ember szorul humanitárius segítségre.
A tálib hatalomátvétel Európára gyakorolt hatása az Eurostat által készített, és az Euronews hírportál által publikált menekültügyi adatokon jól látszik. Ezek alapján egyértelmű, hogy a menekültkérelmek száma jócskán megnövekedett az amerikai csapatok kivonulását követően: mintegy kétszer annyi kérelmet adtak be 2021 szeptemberében, mint júliusban, a kivonulást követő utolsó teljes hónapban. Az új kérelmek száma éves szinten is magasnak mondható; a 2021-es számnál (99 775) 2014 óta csak 2015-ben (178 510), valamint 2016-ban (183 430) volt magasabb. A legtöbb afgán menekült Németországba (23 940 fő), Franciaországba (13 730), Ausztriába (9625) és Bulgáriába (7245) adott be menedékkérelmet. Magyarországon – Máltával és Liechtensteinnel egyetemben – nem nyújtottak be kérelmet afganisztáni menekültek 2021 áprilisa és 2022 augusztusa között. Százezer lakosra vetítve egészen más a kép: Szlovénia százezer lakosra jutó 128 kérelmével magasan vezet még a második Ausztria (107) előtt is.
Borítókép: Khatereh Ahmadi televíziós műsorvezető adásban a TOLO News afgán hírcsatorna kabuli stúdiójában 2022. május 22-én. Három nappal korábban az ázsiai országot vezető tálibok, azaz radikális iszlamisták erkölcsvédelmi minisztériuma elrendelte, hogy Afganisztánban a televízióban műsort vezető nőknek adás közben el kell kendőzniük az arcukat (Fotó: MTI/AP/Ebrahim Noroozi)
