Afganisztán ma biztonságosabb, de elszigeteltebb

Egy évvel ezelőtt állt fel Afganisztán új kormánya, miután a káoszba fulladó amerikai katonai kivonulást követően rendkívül gyorsan lezajlott a tálib hatalomátvétel. A tálib vezetés néhány feszült nap után elkezdte megszervezni a saját közigazgatását és szabályrendszerét, amit ők relatíve toleránsnak és felvilágosultnak festettek le, de amit egyes jogvédő és nem kormányzati szervezetek kezdettől fogva támadtak. Merre halad és milyen állapotban van Afganisztán egy év tálib kormányzást követően?

Kabul, 2022. május 23. Khatereh Ahmadi televíziós mûsorvezetõ adásban a TOLO News afgán hírcsatorna kabuli stúdiójában 2022. május 22-én. Három nappal korábban az ázsiai országot vezetõ tálibok, azaz radikális iszlamisták erkölcsvédelmi minisztériuma elrendelte, hogy Afganisztánban a televízióban mûsort vezetõ nõknek adás közben el kell kendõzniük az arcukat. MTI/AP/Ebrahim Noroozi Fotó: Ebrahim Noroozi

Biztonsági kihívások

Egyetlen olyan aspektusa van a tálib hatalomátvételnek, amit szinte alig vitattak a témában megszólaló szakértők, az pedig a biztonság problémaköre. A tálibok valóban kontrollálják Afganisztán teljes területét, jóllehet, az az ígéretük, hogy a terrorszervezetek jelenlétét egyszerűen felszámolják az országban, szintén nem teljesült: 

Afganisztánban továbbra is jelen van az Iszlám Állam Horaszán tartomány nevű szervezete valamint az Afganisztáni Nemzeti Ellenállás Front.

Előbbi egyik leglátványosabb támadását augusztus 11-én követte el, mikor Kabulban felrobbantották Sejk Rahimulla Hakkánit, a tálibok egyik legfontosabb vallástudósát.

A nemzetközi közösség megítélése és Afganisztán külkapcsolatai

A fenti szervezetek jelenlététől függetlenül ugyanakkor kétségtelen, hogy Afganisztán egésze a tálibok uralma alatt áll. Azonban ahogyan arra az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet (ASPI) felhívja a figyelmet, a tálib kormányzatot hivatalosan egyetlen állam sem ismerte el. Az ENSZ „de facto hatóságokról”, „de facto miniszterekről”, „gyámkormányról” beszél. 
 

Az intézet értékelése szerint a nemzetközi közösség nem fogja elismerni a kormányt, ameddig a tálib vezetés nem kezd el egy befogadóbb politikai rendszert működtetni, ahol a hatalommegosztás nem csak jelképesen érvényesül.

A feltételek figyelmen kívül hagyása ugyanakkor az afganisztáni népesség közel kétharmadát hozza különösen nehéz helyzetbe: az ASPI szerint jelenleg 24,4 millió ember szorul humanitárius segítségre.

A tálib hatalomátvétel Európára gyakorolt hatása az Eurostat által készített, és az Euronews hírportál által publikált menekültügyi adatokon jól látszik. Ezek alapján egyértelmű, hogy a menekültkérelmek száma jócskán megnövekedett az amerikai csapatok kivonulását követően: mintegy kétszer annyi kérelmet adtak be 2021 szeptemberében, mint júliusban, a kivonulást követő utolsó teljes hónapban. Az új kérelmek száma éves szinten is magasnak mondható; a 2021-es számnál (99 775) 2014 óta csak 2015-ben (178 510), valamint 2016-ban (183 430) volt magasabb. A legtöbb afgán menekült Németországba (23 940 fő), Franciaországba (13 730), Ausztriába (9625) és Bulgáriába (7245) adott be menedékkérelmet. Magyarországon – Máltával és Liechtensteinnel egyetemben – nem nyújtottak be kérelmet afganisztáni menekültek 2021 áprilisa és 2022 augusztusa között. Százezer lakosra vetítve egészen más a kép: Szlovénia százezer lakosra jutó 128 kérelmével magasan vezet még a második Ausztria (107) előtt is.

Borítókép: Khatereh Ahmadi televíziós műsorvezető adásban a TOLO News afgán hírcsatorna kabuli stúdiójában 2022. május 22-én. Három nappal korábban az ázsiai országot vezető tálibok, azaz radikális iszlamisták erkölcsvédelmi minisztériuma elrendelte, hogy Afganisztánban a televízióban műsort vezető nőknek adás közben el kell kendőzniük az arcukat (Fotó: MTI/AP/Ebrahim Noroozi)