Közös alapítvány a magyar–szlovák összetartozásért

Egy közös kulturális alapítvány létrehozását javasolja a magyar és a szlovák kormánynak a magyarországi Charta XXI. Egyesület és a szlovákiai Tunega, Púcik és Tesár Alapítvány a két nemzet közötti összetartozás megerősítése érdekében. A lapunkhoz eljuttatott, Surján László, az Európai Parlament korábbi alelnöke és Ján Figeľ korábbi szlovák uniós biztos által jegyzett közleményben a felek hangsúlyozzák: kulcsfontosságú, hogy a Szlovákiában élő magyarok és a Magyarországon élő szlovákok otthon érezzék magukat a szülőföldjükön.

Közös nyilatkozatot fogadott el a magyar–szlovák összetartozásról a magyarországi Charta XXI. Egyesület és a szlovákiai Tunega, Púcik és Tesár Alapítvány. A két szervezet hétfőn közzétett közös közleménye szerint a nyilatkozat célja az, hogy a „megbocsátunk és bocsánatot kérünk” gondolat szellemében lezárják a múltban egymásnak okozott sebek által kiváltott vitákat, és a mai kihívásokkal teli időkben az együttműködés fontosságát hangsúlyozzák. A Surján László, az Európai Parlament korábbi alelnöke és Ján Figeľ korábbi szlovák uniós biztos által jegyzett nyilatkozat kulcsfontosságúnak nevezi a kisebbségek jogainak törvényes védelmét és rámutat:

nem elég, ha csak az egyházi vezetők és a kormányok között létezik jó kapcsolat és együttműködés.

Fontosnak tartják ugyanis, hogy a polgárok is ismerjék egymás kultúráját és közös történelmünket. 

Szorgalmazzák továbbá a határon átnyúló társadalmi kapcsolatokat, és azt javasolják: a két kormány hozzon létre egy közös kulturális alapítványt a két nemzet közötti összetartozás erősítésére. 

A nyilatkozat úgy fogalmaz: sok kihívás áll előttünk, ezért úgy gondoljuk, hogy közös érdekeink alapján sürgető kötelességünk erősíteni és szellemi alapokra helyezni a Magyarország és Szlovákia közötti jószomszédi kapcsolatokat. 

A közösen átélt ezeréves történeti múltunk példa nélküli; az összetartozás olyan mély nyomait hagyta bennünk, amelyek máig fennmaradtak, noha modern nemzet s az önálló nemzeti lét kísérletei során súlyos sérelmeket okoztunk egymásnak. A múlt, az együtt épített és védett megteremtésének történelmi Magyarország emléke összeköt, és nem elválaszt, hiszen közös örökségünkről van szó

– fogalmaz a nyilatkozat. Mint azt hangsúlyozzák: biztató, hogy egyre többen mondják ki Szlovákiában, hogy nem volt ezeréves magyar elnyomás, és az is, hogy a magyar társadalom kezdi felismerni: hazája a honfoglalás óta mindig többnyelvű állam volt. Kiemelik: 

A jó magyar–szlovák kapcsolatok szempontjából kulcsfontosságú, hogy a Szlovákiában élő magyarok és a Magyarországon élő szlovákok otthon érezzék magukat a szülőföldjükön. 

A nyilatkozat kitér arra is: fontos a kisebbségi jogok törvényes védelme, és ugyanilyen fontos egymás kölcsönös megismerése, elfogadása és az együttműködés. „A megismerés első lépése egymás szempontjainak megértése lehet, a magyar és a szlovák emlékezet kulcskérdéseinek kölcsönös feltárása, megismertetése. A közeledés érdekében szorgalmazzuk egymás országának és kultúrájának kölcsönös ismertetését a közoktatásban és a tömegtájékoztatásban” – hangsúlyozza Surján László és Ján Figeľ. Nyomatékosítják továbbá, fontosnak tartják, hogy legalább a határközeli többségi nyelvű iskolák tanulói a szomszédos ország nyelvét és kultúráját tanulják. 

Javasoljuk országaink kormányainak egy közös kulturális alapítvány létrehozását a határon átnyúló társadalmi kapcsolatok támogatására, közös történelmünk megismerésének támogatására, az összetartozás érzésének erősítésére, különösen a fiatalabb generáció körében

– áll a nyilatkozatban.

Borítókép: Surján László, az Európai Parlament korábbi alelnöke (Forrás: Dódity Gabriella Facebook-oldala)