A kongresszus alsóháza, a képviselőház elnöknője eddig azért volt politikai célkeresztben, mert hivatalos látogatást tett Tajvan szigetén, ami a kínai politikai felfogás szerint nem önálló állam. Azóta a kínai haditengerészet és légierő folyamatosan gyakorlatozik, egyes értékelések szerint olyan manővereket tesztel, amik egy esetleges invázió során is előfordulnak.
Nancy Pelosi ugyanakkor a Tajvan melletti kiállás helyett most már személyes okokból fakadó politikai támadások miatt aggódhat, ugyanis fia, aki a hivatalos küldöttségi listán nem is szerepel, a Borqs Technologies nevű kínai telekommunikációs vállalat vezetőségének tanácsadója, illetve egyik legnagyobb részvényese is volt a közelmúltig. Paul Pelosi Jr. a szolgálatáért néhány éve hétszázezer részvényt kapott az akkor 22 millió dollárra (mintegy 8,3 milliárd forintra) értékelt vállalattól, amivel először az ötödik, majd 2021 júniusára a második legnagyobb részvényessé vált, megelőzte az egyik alapítót, és csak a vállalat ügyvezető igazgatója állt előtte a rangsorban. A New York Post szerint még is márciusban 147 ezer részvény volt Pelosi Jr. nevén. A Borqs eredetileg internetre kapcsolódni tudó eszközöket – okosórákat, fitneszkarkötőket – gyártott, illetve videohívást lehetővé tévő megoldásokkal foglalkozott. 2019 szeptemberében azzal került a hírekbe, hogy a kínai hatóságok őrizetbe vették egyik beszállítója elnökét, csalás gyanújával. A cég akkor került végképp zuhanórepülésbe, a részvényei azóta összesen mintegy 96 százalékot zuhantak.
Persze, hogy nem [végzett üzleti tevékenységet]
– mondta fiáról Nancy Pelosi, mikor arról kérdezték, az ázsiai körút alatt mit csinált Paul Pelosi Jr.
Pelosi fia ugyanis nem a delegáció tagjaként, hanem kísérőként vett részt az úton (protokollszempontból tehát olyan volt, mintha a házastárs kísérte volna el a képviselőház elnökét), és bár egyelőre valóban nincsenek hírek arról, hogy tárgyalt is volna üzletfeleivel az ázsiai út során,
Paul Pelosi Jr. kínai kapcsolatai ártalmasak lehetnek anyja politikai pozícióira.
Nancy Pelosi ugyanis hangos kritikusává vált a kínai nagyvállalatok egyesült államokbeli befolyásának, ami ilyen megvilágításban sok választó előtt hiteltelenítheti a szavait. A tajvani vizit sok elemző szerint már önmagában káros volt az Egyesült Államok külpolitikai helyzetére – Kína például felfüggesztette a klímavédelmi, a katonapolitikai és a drogellenes együttműködést az országgal –, azonban ez újra egy negatív referenciapont lehet.
Borítókép: Nancy Pelosi és Caj Ing-ven tajvani elnök (Fotó: AFP/Tajvani elnöki hivatal)
