Megkönnyítik az orosz állampolgárság megszerzését a fegyveres erőknél szolgáló külföldieknek

Egyszerűsített eljárás keretében kaphatnak majd orosz állampolgárságot azok a külföldiek, akik legalább egy évre leszerződnek orosz katonai szolgálatra, amihez előzetes tartózkodási engedély sem szükséges.

Ukrajna, 2022. július 21. Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által közreadott videóról készített képen orosz katonák 240 mm-es Tyulpan önjáró aknavetõvel készülnek ukrán célpontokra tüzelni Ukrajnában 2022. július 21-én. MTI/EPA/Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata Fotó: -

Az erről rendelkező jogszabály-módosításokat kedden fogadta el második és harmadik, végleges olvasatban az orosz parlament alsóháza. Korábban a külföldieknek a honosításhoz legalább három évig kellett az orosz hadseregben szolgálniuk. Az új szabályok értelmében a katonák, tengerészek, őrmesterek és altisztek első szerződésének időtartama ötről egy évre csökken.

A törvénymódosítások megszavazását követően Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester a honlapján közölte, hogy a főváros segít az orosz védelmi minisztériumnak a külföldi állampolgárok sorozásának megszervezésében.

Bejelentette, hogy az ehhez szükséges infrastruktúrát a Moszkva vonzáskörzetében lévő Szaharovóban működő migrációs központba telepítik.

Az amerikai finanszírozású Szabadság Rádió orosz nyelvű híroldala szerint a moszkvai üzbég nagykövetség figyelmeztette állampolgárait, hogy önkéntes zászlóalj létrehozása vagy a külföldi harci műveletekben való részvétel az ország törvényei szerint bűncselekménynek számít. Az ok a forrás szerint egy tévériport lehetett, amely arról számolt be, hogy Oroszországban üzbég zászlóaljat állítanak fel az Ukrajna elleni háborúban való bevetéshez.

Az alsóház a mozgósítással és hadiállapottal kapcsolatos módosításokat is elfogadott kedden a büntető törvénykönyvben, második és harmadik olvasatban.

Ezek az egyhangúlag megszavazott új rendelkezések egyebek között szigorúbb büntetést írnak elő az önkéntes megadás és az egység jogosulatlan elhagyása esetén a mozgósítás és a hadiállapot idején.

Az önkéntes megadás háromtól tíz évig terjedő szabadságvesztéssel járhat majd, ha nem merül fel a hazaárulás gyanúja. A bűncselekményt első alkalommal elkövető katona mentesülhet a büntetőjogi felelősségre vonás alól, ha intézkedéseket tett a szabadulása érdekében, visszatért az egységéhez vagy a szolgálati helyére, és a fogságban töltött idő alatt nem követett el más bűncselekményt, vagy ha cselekedetét súlyos körülmények közrejátszása kényszerítette ki.

A katonai egység jogosulatlan elhagyása mozgósítás vagy hadiállapot idején – időtartamtól függően – akár tíz évig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, ami a duplája a jelenleg kiszabható büntetésnek. 

A fosztogatásért akár 15 év is kiszabható lesz, súlyosbító körülménynek minősül majd, ha a bűncselekményt mozgósítás, hadiállapot alatt, háborús időkben követik el.

A szabályos parancs megtagadása hadiállapot idején, háborús időszakban, fegyveres konfliktus idején, illetve a katonai vagy harci műveletekben való részvétel megtagadása kettőtől három évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető. A katonai kiképzésre behívott tartalékosoknak a szerződéses és a sorkatonákkal azonos büntetőjogi felelősségre vonás jár majd a bevonulás elmulasztásáért vagy dezertálásért.

Olga Kovitidi krími szenátor, a törvénytervezet egyik kezdeményezője a Rosszija 24 televízióban kijelentette, hogy a büntető törvénykönyv módosításai nem jelentik egyben a mozgósítás kihirdetését is Oroszországban.

Ezt egyébként több orosz politikus, köztük Gennagyij Zjuganov, a kommunisták vezetője és Mihail Seremet, a kormányzó Egységes Oroszország képviselője is sürgette, miután az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a csapatokat a Harkiv megyei Izjumból és Balaklijából a Donyecki Népköztársaságba „csoportosították át”. A Kreml többször is közölte, hogy mozgósításra nincs szükség.

Az RBK gazdasági lap összefoglalója szerint Oroszországban a mozgósítási kiképzésről és a mozgósításról, illetve a hadiállapotról szóló törvény szabályozza a mobilizálást, amely elrendelhető hadiállapot bevezetése előtt és a hadiállapot bevezetésekor, lehet általános vagy részleges. 

Alanyai a sorkatonai szolgálatra kötelezett tartalékos állampolgárok, akik nem jogosultak halasztásra.

A hadiállapot bevezetését indokolhatja idegen állam Oroszország területére való behatolása, az ország bármely részének megszállása; Oroszország területének külföldi fegyveres erők általi bombázása; az orosz kikötők vagy partok blokádja; külföldi fegyveres erők támadása az orosz fegyveres erők ellen, függetlenül helyszíntől; idegen állam fellépése, amely megengedi, hogy területét egy másik állam Oroszország elleni agresszióra használja fel; fegyveres bandák, csoportok, irreguláris erők és zsoldosok Oroszországba küldése egy idegen állam által, agresszió céljából.

Borítókép: Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által közreadott videóról készített képen orosz katonák 240 mm-es Tyulpan önjáró aknavetővel készülnek ukrán célpontokra tüzelni Ukrajnában 2022. július 21-én (Fotó: MTI/EPA/Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata)