Befejeződött az orosz megszállás alól felszabadult Harkiv megyei Izjum városban talált egyik tömegsír feltárása, több mint négyszáz holttestet ástak ki, köztük halott gyermekekét is, a legtöbb holttesten erőszakos halál, harmincon pedig kínzás nyomai vannak – közölte pénteken Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója.
„Vannak holttestek kötéllel a nyakukban, megkötött kézzel, törött végtagokkal és lőtt sebekkel. A holttestek többsége civil, 21 pedig katona” – fejtette ki a kormányzó. A Szerhij Pantelejev, az ukrán rendőrség nyomozási főosztályának helyettes vezetője sajtótájékoztatóján közölt adatok szerint eddig 422 holttestet emeltek ki, köztük 202 nő és öt gyermek tetemét. Hozzátette: 11 holttestet annyira megcsonkítottak, hogy a rendőrség még most sem tudja megállapítani a nemét, ezt igazságügyi orvosszakértők fogják megtenni. Hangsúlyozta, hogy minden állampolgár halálának pontos okát további szakértői vizsgálatokkal állapítják meg.
A megye kormányzója megígérte: minden egyes ember halálának körülményeit tisztázzák, hogy „rokonaik és barátaik megtudják az igazságot, és a gyilkosokat meg lehessen büntetni”. Hozzátette, hogy Izjumban nem csak egy ilyen tömegsír található, a város környékén már legalább három hasonló temetőt találtak, és a harkivi régió más felszabadult városaiban is vannak tömegsírok.
Pantelejev szavai szerint pénteken a rendőrség több mint 460 ukrán holttestet talált Harkiv megye felszabadult területein. Eddig már több mint egyharmadukat sikerült azonosítani – mondta. Hozzátette azt is, hogy több mint ezer bűnügyi nyomozást és vizsgálatot indítottak a halálokok, valamint az ukrán állampolgárok lehetséges gyilkosainak feltárására.
Ukrajna elnökének krími képviselete felszólította az Oroszország által még 2014-ben önkényesen elcsatolt félsziget lakóit arra, hogy kerüljék el a mozgósítást vagy ha ez nem sikerül, adják meg magukat az ukrán fegyveres erőknek. A hivatal kiemelte, hogy az orosz mozgósítás elsősorban a megszállt ukrajnai területek, főként a Krím lakosait érinti, és már most is érkeznek hírek tömeges behívók kézbesítéséről a félsziget különböző részeiről.
A képviselet azt tanácsolja a Krímben élőknek, hogy rejtőzzenek el és mindenképpen szabotálják a mozgósítást: kerüljék el, hogy kézbesítsék nekik a behívót, „veszítsék el” okostelefonjukat, ha lehetséges, hagyják el a félszigetet vagy költözzenek ott máshova és ne jelentsék be új tartózkodási helyüket.
„Azoknak, akiknek mégis átadják a behívót, azt tanácsoljuk, hogy ne menjenek el sorozóirodába, amiért csak pénzbírságot szabhatnak ki rájuk” – írta a hivatal közleményében.
A krími tatárok érdekvédelmi szervezete, a medzslisz elnöksége ezzel egy időben határozatlan idejű tiltakozásra szólította fel a Krím lakosságát az orosz hadseregbe való behívás ellen.
Szerhij Nyikiforov elnöki szóvivő közölte, hogy Volodimir Zelenszkij államfő utasította a külügyminisztériumot, reagáljon arra, hogy az orosz erők iráni kamikazedrónokat vetettek be Ukrajnában. Nyikiforov kijelentette: az, hogy Irán fegyvert adott el Oroszországnak, Ukrajna szuverenitása és területi integritása, valamint az ukrán állampolgárok élete és egészsége elleni lépés. Emlékeztetett: Irán többször is kinyilvánította semlegességét és készségét arra, hogy közvetítő szerepet vállaljon az Ukrajna elleni orosz agresszió leállításában.
Az ukrán vezérkar pénteki helyzetjelentésében közölte, hogy az ukrán erők ellenőrzésük alá vontak egy újabb Donyeck megyei falut, Jackivkát és visszaszerezték korábban elvesztett pozícióikat Bahmut irányában.
Borítókép: Hullazsákot visznek az azonosítatlan áldozatok földi maradványait exhumáló csoport tagjai a kelet-ukrajnai Harkiv megyében levő Izjumnál 2022. szeptember 16-án, a tömegsír felfedezésének másnapján. Az ukrán hatóságok több mint 440 egyenként elásott holttestet hantoltak ki az orosz erőktől nemrégiben visszafoglalt város melletti erdőben (Fotó: MTI/EPA/Oleg Petraszjuk)
